A fiúk kétnapnyi folyamatos próba és interjúsorozat után kaptak egy teljesen szabad napot. Csakhogy hiába terveztek sütkérezést szörföléssel, megfűszerezve egy kis vidámparkozással; az időjárás fityiszt mutatott nekik. Az éghajlati viszonyok rendkívüliek; ilyen csak eddig egyszer volt az angyalok városában. A tévék, rádiók mindenkit megkérnek, hogy az orkánnal érkező viharsorozat idején lehetőség szerint tartózkodjon a otthonában. (már akinek van).
Niall persze egyből azon idegeskedett, hogy fog így eljutni a McDonaldsba? Egészen letört, amikor közölték vele a többiek; a mekdönci pedig nem szállít házhoz. De ki az aki egy pillanatig is azt hitte, hogy majd unatkozni fognak? A hatalmas házikó még délelőtt csatatérré változott…
Az egész Baily és Zayn csipkelődésével kezdődött.
Reggel fürtös kis konyhatündérünk és a vörös hercegnő palacsintasütésre adta fejét. De ismerjük Bailyt; egyből csacsogni kezdett valami Harrynek, amibe úgy belefeledkezett, hogy aztán Zayn vette észre az elszenesedésre utaló szagokat.
- Ez még ehető? –kérdezte Bee a feketére sült tésztát vizsgálva.
- Ha nem sajnálod az életed, akkor igen. –kuncogott Harry, majd látványosan megfordította a saját serpenyőjében sistergő palacsintát.
- Jaj, ti nők. Mindig csak a fecsegés. –csóválta fejét Zayn, s éhségében kénytelen volt a juharszirupot nyalogatni.
- Ezt komolyan mondod? –kapta fel fejét a lány, majd felháborodva eltátotta száját.
Niall persze egyből azon idegeskedett, hogy fog így eljutni a McDonaldsba? Egészen letört, amikor közölték vele a többiek; a mekdönci pedig nem szállít házhoz. De ki az aki egy pillanatig is azt hitte, hogy majd unatkozni fognak? A hatalmas házikó még délelőtt csatatérré változott…
Az egész Baily és Zayn csipkelődésével kezdődött.
Reggel fürtös kis konyhatündérünk és a vörös hercegnő palacsintasütésre adta fejét. De ismerjük Bailyt; egyből csacsogni kezdett valami Harrynek, amibe úgy belefeledkezett, hogy aztán Zayn vette észre az elszenesedésre utaló szagokat.
- Ez még ehető? –kérdezte Bee a feketére sült tésztát vizsgálva.
- Ha nem sajnálod az életed, akkor igen. –kuncogott Harry, majd látványosan megfordította a saját serpenyőjében sistergő palacsintát.
- Jaj, ti nők. Mindig csak a fecsegés. –csóválta fejét Zayn, s éhségében kénytelen volt a juharszirupot nyalogatni.
- Ezt komolyan mondod? –kapta fel fejét a lány, majd felháborodva eltátotta száját.
- Lásd be, így vagytok kódolva. –vigyorgott cinikusan a sötét szemű herceg.
- Lásd be ti meg a taplóságra vagytok kódolva. –vágott vissza, s miután a konyharuhát harciasan lecsapta a pultra, karba tette kezét.
- Milyen kódokról van szó már reggel korán? –érkezett meg Niall, és mögötte ír „rokona”.
- Baily szerint a fiúk taplók. –panaszolta Malik műszomorúsággal hangjában.
- Mert azok is. – csoszogott a színre Jenna is. Gyűrött arca rémesen festett, mintha hiányzott volna róla valami…hm, lássuk csak. Megvan! A tíz kiló vakolat!
- De legalább nincsenek hiszti rohamaink. –szólalt meg Timothy is, akit eddig senki sem vett észre, pedig végig a konyhapultnak dőlve iszogatta a kávéját.
Lassan mindenki a konyhában ténfergett – hiába; a frissen sült palacsinta illata csábító volt. A hatalmas helység már nem is tűnt olyan hatalmasnak. Evőeszközök csörögtek, tányérok sorakoztak a pulton, a vízforraló elszántan rotyogott, a pirítós szeletek csak úgy ugráltak kifelé három percenként a sütőből. Közben pedig egyre csak fokozódott a fiú-lány ellentét.
- Te miről beszélsz? –fordult Rosie Timo fele- Láttad már Zaynt, milyen, amikor nem olyanra sikerül a haja, amilyet elképzelt? –incselkedett Ro.
Baily csilingelően felnevet, majd Roroval egymás tenyerébe csapnak. Louis is felélénkül, és érve kivételesen egészen helytálló:
- Ti nők meg mindent túlgondoltok. De minek? Feleslegesen megnehezítitek saját életeteket! –vakarta meg mellkasán a pizsamapólónak használt hófehér felsőt.
Nina nem hagyhatta szó nélkül; ideje csatába szállnia, még akkor is, ha álmos.
- Igazad van Louis. –bólint, mire mind a lány, mind a fiú neműek felkapják fejüket- De mi legalább használjuk azt a –hozzá tenném bájosra formázott- gömböt a nyakunkon.
A lány szekció egyetértően bólogat, felnevet.
Harry felkurjant, ujjára fröccsent a forró olaj. Kisbabákéhoz hasonló megszeppent pofival kapja be ujját. Nina anyáskodva arcon fogja, majd nyom egy puszit a homlokára. Louis irigyli azt a puszit, és elhatározza, legközelebb egy egész serpenyőnyi tüzes olajba dugja majd az ujját. Egyből mind a tízet! Az talán már egy egész csókot is kivált.
- Látjátok? Gyámolításra van szükségetek. –állapítja meg Nina- Arról már nem is beszélek, hogy a fájdalomküszöbötök a Csendes-óceán medre alatt van fél mérfölddel.
Harry és Louis egyszerre morran fel. Hirtelen semmi sem jut eszébe egyik fiúnak sem –nem meglepő.
- Ez innentől már becsületbeli ügy! –emeli fel Niall harciasan öklét. Szavára minden hímnemű egy csoportba tömörül. A lányok is követik példájukat, velük szemben, a pult másik oldalán.
- Ezt most vegyük kihívásnak fiúkák? –kérdezi Bee flegmán.
- Véres harc lesz! Majd meglátjátok, hogy mire vagyunk képesek! –sziszegte színészkedve a fürtös, résnyire szorított szemekkel.
- Valakinek megint nagy a szája. Nem emlékszel mi történt tegnap? Amikor Louis pont ugyanígy kérkedett a képességeivel, és látod mégis legyőztem. Én, egy lány! –hajolt át az ellenség térfelére Nina. Louis a lányra grimaszolt.
- És mik a szabályok? –kérdezte Liam a fiúkupac takarásából.
- Az, hogy nincsenek szabályok. –vigyorodott el ördögien Zayn, majd Bee-re kacsintott kacéran.
- Állunk elébe! –pöccintette oda unottan Rosie, majd egy gyors kajálás után gyanúsan hirtelen kiürült a konyha. A Direction-lak –nevezzük így- képzeletben két térfélre oszlott. A fiúk bázisa Harry lakosztályában kapott helyet. A lányoké Rosie és Nina közös kuckójában. Igen, a legmeglepőbb dolog az volt, hogy Jenna egész normálisan viselkedett, mi több, részt vett a játékban. A lányok azonban létszámban szűkölködtek, ezért, hogy kiegyenlítsék az erőviszonyokat rögtön meg is volt az első küldetés: emberrablás!
Ninának felcsillant a szeme: végre megvalósíthatná mindenkori álmát, miszerint Timot egy szekrénybe zárhatná megkötözve.
Miközben a lányok túlzottan nagy gondot fordítottak a tervekre, addig a fiúk már régen bevetésen voltak. Így történt meg, hogy Rosie gyanútlanul rohant le a fürdőbe a kontaktlencséiért, amikor is egy zombi maszkos alak ugrott elé. Szegény csaj kis híján maga alá pisilt. Akkorát sikoltott, hogy az összes környező sirály hanyatt-homlok menekült el egészen New Yorkig. A véres, bőrcafatos álarc aztán lehullott a tréfálkozóról. Niall hősiesen rohant vissza a rejtekükre.
- Látnotok kellett volna az arcát! –mesélte nagy lelkesen.
- Szép munka! –ütötte háton Louis- De várjatok! –torpant meg gyanakodva- Hova tűnt Josh?
- Ez meg mi volt? – kérdezte Rosie aggódva
- Mi mi volt? –rántott vállat Daisy
- Ez a puffanás a szekrényben! –sandított az égig érő gardrób ajtaja fele.
Nina elégedetten elvigyorodott, majd a hang irányába húzta Rorot. Hogy hogyan csinálták, az szakmai titok, de Josh Devine vastag kötéllel volt körbekötözve, olyan precízen, akár egy húsvéti sonka.
- Jól vagy Joshi, minden rendben? –kérdezte Nina kitárva a szekrény ajtaját. Josh hevesen rázta a fejét, szájában egy női sorttal.
Egy műanyag palackba rejtett üzenet koppant a fiúk küszöbjére.
Josh a túszunk. A váltságdíj egy nagy tál palacsinta.
- Lásd be ti meg a taplóságra vagytok kódolva. –vágott vissza, s miután a konyharuhát harciasan lecsapta a pultra, karba tette kezét.
- Milyen kódokról van szó már reggel korán? –érkezett meg Niall, és mögötte ír „rokona”.
- Baily szerint a fiúk taplók. –panaszolta Malik műszomorúsággal hangjában.
- Mert azok is. – csoszogott a színre Jenna is. Gyűrött arca rémesen festett, mintha hiányzott volna róla valami…hm, lássuk csak. Megvan! A tíz kiló vakolat!
- De legalább nincsenek hiszti rohamaink. –szólalt meg Timothy is, akit eddig senki sem vett észre, pedig végig a konyhapultnak dőlve iszogatta a kávéját.
Lassan mindenki a konyhában ténfergett – hiába; a frissen sült palacsinta illata csábító volt. A hatalmas helység már nem is tűnt olyan hatalmasnak. Evőeszközök csörögtek, tányérok sorakoztak a pulton, a vízforraló elszántan rotyogott, a pirítós szeletek csak úgy ugráltak kifelé három percenként a sütőből. Közben pedig egyre csak fokozódott a fiú-lány ellentét.
- Te miről beszélsz? –fordult Rosie Timo fele- Láttad már Zaynt, milyen, amikor nem olyanra sikerül a haja, amilyet elképzelt? –incselkedett Ro.
Baily csilingelően felnevet, majd Roroval egymás tenyerébe csapnak. Louis is felélénkül, és érve kivételesen egészen helytálló:
- Ti nők meg mindent túlgondoltok. De minek? Feleslegesen megnehezítitek saját életeteket! –vakarta meg mellkasán a pizsamapólónak használt hófehér felsőt.
Nina nem hagyhatta szó nélkül; ideje csatába szállnia, még akkor is, ha álmos.
- Igazad van Louis. –bólint, mire mind a lány, mind a fiú neműek felkapják fejüket- De mi legalább használjuk azt a –hozzá tenném bájosra formázott- gömböt a nyakunkon.
A lány szekció egyetértően bólogat, felnevet.
Harry felkurjant, ujjára fröccsent a forró olaj. Kisbabákéhoz hasonló megszeppent pofival kapja be ujját. Nina anyáskodva arcon fogja, majd nyom egy puszit a homlokára. Louis irigyli azt a puszit, és elhatározza, legközelebb egy egész serpenyőnyi tüzes olajba dugja majd az ujját. Egyből mind a tízet! Az talán már egy egész csókot is kivált.
- Látjátok? Gyámolításra van szükségetek. –állapítja meg Nina- Arról már nem is beszélek, hogy a fájdalomküszöbötök a Csendes-óceán medre alatt van fél mérfölddel.
Harry és Louis egyszerre morran fel. Hirtelen semmi sem jut eszébe egyik fiúnak sem –nem meglepő.
- Ez innentől már becsületbeli ügy! –emeli fel Niall harciasan öklét. Szavára minden hímnemű egy csoportba tömörül. A lányok is követik példájukat, velük szemben, a pult másik oldalán.
- Ezt most vegyük kihívásnak fiúkák? –kérdezi Bee flegmán.
- Véres harc lesz! Majd meglátjátok, hogy mire vagyunk képesek! –sziszegte színészkedve a fürtös, résnyire szorított szemekkel.
- Valakinek megint nagy a szája. Nem emlékszel mi történt tegnap? Amikor Louis pont ugyanígy kérkedett a képességeivel, és látod mégis legyőztem. Én, egy lány! –hajolt át az ellenség térfelére Nina. Louis a lányra grimaszolt.
- És mik a szabályok? –kérdezte Liam a fiúkupac takarásából.
- Az, hogy nincsenek szabályok. –vigyorodott el ördögien Zayn, majd Bee-re kacsintott kacéran.
- Állunk elébe! –pöccintette oda unottan Rosie, majd egy gyors kajálás után gyanúsan hirtelen kiürült a konyha. A Direction-lak –nevezzük így- képzeletben két térfélre oszlott. A fiúk bázisa Harry lakosztályában kapott helyet. A lányoké Rosie és Nina közös kuckójában. Igen, a legmeglepőbb dolog az volt, hogy Jenna egész normálisan viselkedett, mi több, részt vett a játékban. A lányok azonban létszámban szűkölködtek, ezért, hogy kiegyenlítsék az erőviszonyokat rögtön meg is volt az első küldetés: emberrablás!
Ninának felcsillant a szeme: végre megvalósíthatná mindenkori álmát, miszerint Timot egy szekrénybe zárhatná megkötözve.
Miközben a lányok túlzottan nagy gondot fordítottak a tervekre, addig a fiúk már régen bevetésen voltak. Így történt meg, hogy Rosie gyanútlanul rohant le a fürdőbe a kontaktlencséiért, amikor is egy zombi maszkos alak ugrott elé. Szegény csaj kis híján maga alá pisilt. Akkorát sikoltott, hogy az összes környező sirály hanyatt-homlok menekült el egészen New Yorkig. A véres, bőrcafatos álarc aztán lehullott a tréfálkozóról. Niall hősiesen rohant vissza a rejtekükre.
- Látnotok kellett volna az arcát! –mesélte nagy lelkesen.
- Szép munka! –ütötte háton Louis- De várjatok! –torpant meg gyanakodva- Hova tűnt Josh?
- Ez meg mi volt? – kérdezte Rosie aggódva
- Mi mi volt? –rántott vállat Daisy
- Ez a puffanás a szekrényben! –sandított az égig érő gardrób ajtaja fele.
Nina elégedetten elvigyorodott, majd a hang irányába húzta Rorot. Hogy hogyan csinálták, az szakmai titok, de Josh Devine vastag kötéllel volt körbekötözve, olyan precízen, akár egy húsvéti sonka.
- Jól vagy Joshi, minden rendben? –kérdezte Nina kitárva a szekrény ajtaját. Josh hevesen rázta a fejét, szájában egy női sorttal.
Egy műanyag palackba rejtett üzenet koppant a fiúk küszöbjére.
Josh a túszunk. A váltságdíj egy nagy tál palacsinta.
A fiúk, főleg Harry- neki is láttak a sütögetéshez. Az egymáson dülöngélő palacsinták gusztusosan gőzölögtek. A torony tetején csoki és eper öntet folydogált le. A lányok óvatos léptekkel közeledtek a konyha felé, ahol ott sorakozott az ellenséges csürhe összes tagja. Josh-t szabadon engedték, ami naiv és elhamarkodott lépésnek bizonyult…
A lányok kecsesen-peckesen foglaltak helyet a konyha különböző pontjain (pult, bárszék), s haraptak a maguk szeletnyi finomságába. Eltorzult arcok konstatálták a borzalmas íz kombinációt. A csoki szósz barbecue szósz volt…nagyon ötletes. Ráadásul a csípős fajtából, ami valahogy nem akart passzolni az édes-málnás tésztához. Köpködve-fuldokolva rohantak a fürdőbe páran, de arra végképp nem ügyeltek, hogy a homokszínű kövezet tocsogott a szappanos víztől. Sorra huppantak fenékre szerencsétlenek, borzalmas látvány volt.
A töketlen bagázs haldoklott a nevetéstől. Nina azonban zavartalanul eszegette a palacsintáját. Harry undorodva figyelte.
- Azt ne mondd, hogy ízlik?!
- Az ízlelőbimbóim sosem voltak normálisak. –vetette oda teli szájjal. Valójában neki sem ízlet, a csípős íztől kis híján tüzet okádott, de úgy tett, mintha mennyeien falatozna. Dühös volt, amiért elvesztették a túszukat, ráadásul át is lettek verve, de csúnyán.
- Na, feladjátok? –kérdezte Franco fölényesen.
Nina válaszra sem méltatta. A csapatok újra elvonultak. Temérdek idő elteltével a fiúk kezdtek unatkozni. Nem tudták mire vélni, hogy az ellentábor továbbra sem támad, ezért kimerészkedtek bunkerükből. Nem volt jó ötlet. Odatapasztott fülkagylókkal hallgatóztak a lány felségterület ajtaján; azt hitték odabent ügyködnek valamin.
Egy vékony kar nyúlt ki a folyosó egy vendégszobájából. A vízibomba nagyot plattyant Zayn kobakján.
Szinte sikoltott: - A hajaaaaam!
Mire a többiek észbe kaptak volna, már késő volt. Csak arra eszméltek fel, hogy vizes lufikkal felfegyverzett, bosszúéhes nőszemélyekkel vannak körülvéve. Csapdába estek, de piszkosul. A színes bombák csak úgy csattogtak szétfele a szépfiúk minden testrészén. Öröm volt nézni, ahogy kezükkel kapálóztak, így próbálva védeni magukat. Mondanom sem kell; teljesen feleslegesen. Ezt szó szerint nem úszták meg szárazon.
A lányok kecsesen-peckesen foglaltak helyet a konyha különböző pontjain (pult, bárszék), s haraptak a maguk szeletnyi finomságába. Eltorzult arcok konstatálták a borzalmas íz kombinációt. A csoki szósz barbecue szósz volt…nagyon ötletes. Ráadásul a csípős fajtából, ami valahogy nem akart passzolni az édes-málnás tésztához. Köpködve-fuldokolva rohantak a fürdőbe páran, de arra végképp nem ügyeltek, hogy a homokszínű kövezet tocsogott a szappanos víztől. Sorra huppantak fenékre szerencsétlenek, borzalmas látvány volt.
A töketlen bagázs haldoklott a nevetéstől. Nina azonban zavartalanul eszegette a palacsintáját. Harry undorodva figyelte.
- Azt ne mondd, hogy ízlik?!
- Az ízlelőbimbóim sosem voltak normálisak. –vetette oda teli szájjal. Valójában neki sem ízlet, a csípős íztől kis híján tüzet okádott, de úgy tett, mintha mennyeien falatozna. Dühös volt, amiért elvesztették a túszukat, ráadásul át is lettek verve, de csúnyán.
- Na, feladjátok? –kérdezte Franco fölényesen.
Nina válaszra sem méltatta. A csapatok újra elvonultak. Temérdek idő elteltével a fiúk kezdtek unatkozni. Nem tudták mire vélni, hogy az ellentábor továbbra sem támad, ezért kimerészkedtek bunkerükből. Nem volt jó ötlet. Odatapasztott fülkagylókkal hallgatóztak a lány felségterület ajtaján; azt hitték odabent ügyködnek valamin.
Egy vékony kar nyúlt ki a folyosó egy vendégszobájából. A vízibomba nagyot plattyant Zayn kobakján.
Szinte sikoltott: - A hajaaaaam!
Mire a többiek észbe kaptak volna, már késő volt. Csak arra eszméltek fel, hogy vizes lufikkal felfegyverzett, bosszúéhes nőszemélyekkel vannak körülvéve. Csapdába estek, de piszkosul. A színes bombák csak úgy csattogtak szétfele a szépfiúk minden testrészén. Öröm volt nézni, ahogy kezükkel kapálóztak, így próbálva védeni magukat. Mondanom sem kell; teljesen feleslegesen. Ezt szó szerint nem úszták meg szárazon.
Kicsivel később azonban félbeszakadt a háború, ugyanis betoppant Peter, és úgy kellett tűnnie, mintha minden rendben lenne. Lányok a fiúkkal kedvesen csevegtek, Peter mit sem sejtett. Remek álcát vetíttek neki. Az öt sztárral volt egy rövid megbeszélni valója, aztán furcsamód Ninát hívatta.
A lány kíváncsian huppant le a bőrkanapéra. Egy ideig csak nézte a fickó borotválatlan arcát, drága ingjét. Aztán mikor a harmadik nagysóhajra sem figyelt fel, megkérdezte:
- Ma még elmondod, miért hívtál?
- Ó, persze. –bólintott, majd letette kezéből táblagépét. – Van itt egy Keane Wilo nevű srác, aki rajtam keresztül keres téged. Azt mondta nagyon fontos, és ismered.
Nina próbálta leplezni lepettségét, majd higgadtan azt válaszolta: - Nem ismerek ilyen nevű embert.
- Dehogynem ismersz! –szólalt meg a szemközti kanapén lustálkodó Tomlinson. A lány dühösen rásandított.
- Fogd be répa agyú! –förmedt rá, de már mindegy volt, hiszen célját elérte: beköpte Ninát.
- Nyugalom! –csitította a férfi- Szóval ismered. –bólintott, majd csipogni kezdett a mobiltelefonja. – Odanézz, pont ő hív. Megint. –nyújtotta át a lánynak a ketyerét. Nina duzzogva, de felvette. Villámgyorsan felpattant és egy emberektől mentes folyosónál állt meg.
- Peter?
- Nem.
- Nina! De jó, hogy megvagy! Végre! Kérlek ne tedd le!
A lány valamiért engedelmeskedett a kérésnek, pedig tényleg rá akarta csapni a telefont.
- Mit akarsz, hm? Mondjuk újabb szaftos pletykákat? –gurult dühbe, ujjai egyre görcsösebben markolták a mobilt. Nem volt sok értelme annak, hogy félrevonult, ugyanis így is mindent hallottak a bentiek. Ha ideges volt, nem tudta levenni hangerejét.
- Nem. Éppen ezért hívtalak! Nem akartam visszaélni a bizalmaddal… -hebegte-habogta, de Ninának tele volt már a hócipője.
- Pedig rohadtul visszaéltél vele, nem tűnt fel? –dőlt a falnak.
- Nem ismersz. Rosszul ítélsz meg! –nyöszörgött remény vesztve, talán nem hiába.
- Jól ismerlek. Aljas vagy, mint minden fajtád béli! Ne keress! –nyomta ki a készüléket, majd visszaszolgáltatta Peternek.
Louis fapofával követte szemével a lány útját. Mintha mi sem történt volna, úgy trappolt fel az emeletre. Peter elhúzta a csíkot. Folytatódik a csata?
Hát persze, hogy folytatták. Jöttek a fogkrémes kilincsek, a wc papírral körbetekert bútorok, a falra celluxozott BlackBerry-k, iPhone-ok, iPad-ek és egyéb i-betűvel kezdődő kütyük. De a hűtőből előugró, élethű gumi kígyó után, az ételfestékkel pirosra festett medence vize már meg se kottyant. Csak Jenna kapott sikítófrászt, mikor csobbani készült. (mert őnagysága akkorra már kiszállt a játékból; vagy legalábbis szeretett volna)
Néhány fiú – Dan, Sandy és Franco- csipkerózsikát megszégyenítő mélységgel aludt el, így az alkotókedvű lánykák bájos kis filcrajzokkal díszítették ki egész testfelületüket. Nina is örömmel állt Picassónak, de amikor a tetthelyről menekült elkapták a grabancát. Alaposan körbenézett; többször is körbefordult a visszaútja során. Esküdni mert volna, hogy egy alak árnyékát látta a falon végigsuhanni, de aztán csak az egész napos paranoiának tudta be a dolgot. Pedig nem! Valaki tényleg rá vadászott, olybá tűnt ezúttal el sikerült kapni a szőke fenevadat.
Nina erős tiltakozással rángatózott, de a szájára tapadó egyik, s vállát szorító másik kéz olyan feszesen fogta, hogy lehetetlen volt a szabadulás. Hallotta ahogy Louis kuncog a fülébe; pedig le merte volna fogadni, hogy Paul lépett akcióba. Ilyen energiája csak neki lehet. –gondolta helytelenül. Ne becsüld le Tomlinson szexi bicepszeit!
Ninát az ellenséges területekre hurcolta a hősies katona. Amint a territóriumukra léptek a fiúknak széles vigyorra húzódott a szája. Ninának még ordításra sem futotta. Száját széles ragasztószalaggal látták el, lábait és kezeit szorosan összekötözték. Élethű fogolyként ült Harry hadvezér fekhelye tövében. Megmoccanni sem bírt.
- Louis te maradsz itt őrt állni! Vigyázz a kis bestiára, nehogy megszökjön! –csücsörített pimaszul Ninára- A többiek velem jönnek, az igazi leszámolás csak most jön! – közölte játszi elszántsággal, túldramatizálva.
Lou kadét szalutált, majd nagyra vágyóan, gonosz terveket szövögetve fordult a tehetetlen áldozat fele.
Nina próbált volna kiszabadulni, kezét már vörösre dörzsölte emiatt a kötél. Hiába mozgolódott nyugtalanul, vadul szuszogott, hánykolódott. Louis-nak esze ágában sem volt szabadon ereszteni, mert tudta, ha ezt tenné, élve széttépné őt. Elég jól sejtette, mert Ninának pontosan ilyesmik jártak agyában.
Kétség kívül ketten maradtak. Nina megállás nélkül –mint akinek a talpát csiklandozzák- ficánkolt. Eredményül sikeresen el is dőlt. Louis örült a lehetőségnek, hogy megint hozzáérhet: finoman megragadta, és felállította, mintha egy szobor lenne, amiben gyönyörködni lehet. Mondjuk lehetett is.
- Na, mit csináljunk? –töprengett megjátszva magát, s közben állát simogatta. Nina próbálta reprezentálni, hátha sikerül; szemei éppen szikrákat szórnak rá.
- Hmmfj mlmm. Dkmmm slm bnnn. –jött Nina válasza. Louis felnevetett, mert volt egy-két tippje rá, miket mondhatott a lány.
- Elmehetnénk úszni. –vetette fel- Ó, tényleg, így meg fogsz fulladni! –csapott arcára rájátszott felismeréssel. Nina a szemét forgatta, majd újra morogni, hümmögni kezdett- Valamiért nem értem, amit mondasz. –ült le mellé morfondírozva. Egy apró pillanatig kiesett a szerepéből, és vágyakozva meredt az angyali szépségű arcba. Az jutott eszébe, hogy Nina mennyivel higgadtabb és nyugodtabb volt, amikor igazából túsz volt. Most meg? Ölni tudna a pillantásával. Ijesztő. – Á-há! Szóval a szádon ez az izé nem engedi, hogy beszélj? –tette a hülyét újból, közben meg végig vigyorgott, mint akinek a golyóira léptek. Szerintem ha egyszer kiszabadul a szőke, temethetjük Louis Tommot, de talán Stylest is.
- Na, mit csináljunk? –töprengett megjátszva magát, s közben állát simogatta. Nina próbálta reprezentálni, hátha sikerül; szemei éppen szikrákat szórnak rá.
- Hmmfj mlmm. Dkmmm slm bnnn. –jött Nina válasza. Louis felnevetett, mert volt egy-két tippje rá, miket mondhatott a lány.
- Elmehetnénk úszni. –vetette fel- Ó, tényleg, így meg fogsz fulladni! –csapott arcára rájátszott felismeréssel. Nina a szemét forgatta, majd újra morogni, hümmögni kezdett- Valamiért nem értem, amit mondasz. –ült le mellé morfondírozva. Egy apró pillanatig kiesett a szerepéből, és vágyakozva meredt az angyali szépségű arcba. Az jutott eszébe, hogy Nina mennyivel higgadtabb és nyugodtabb volt, amikor igazából túsz volt. Most meg? Ölni tudna a pillantásával. Ijesztő. – Á-há! Szóval a szádon ez az izé nem engedi, hogy beszélj? –tette a hülyét újból, közben meg végig vigyorgott, mint akinek a golyóira léptek. Szerintem ha egyszer kiszabadul a szőke, temethetjük Louis Tommot, de talán Stylest is.
Répasrác szíve megesett; ügyelve leszedte a szürke szigetelőszalagot. Nina fájlalóan hunyorgott, ahogy húzta bőrét a ragasztó.
- Bocsi. –rebegtette meg barna szempilláit az emberrabló- Szóval? Ha mondani szeretnél valamit, akkor most mondd!
- Ha lesz egyszer egy majmom, Louis-nak fogom hívni. –jelenti ki halálos higgadtsággal.
Louis hangosan felnevetett a váratlan közleményen. Hanyatt vágta magát a szőnyegen, fetrengett egy sort. Nina szánakozva figyelte.
- Na jó. –hagyta abba a heherészést- Ezek után megérdemelsz egy narancslevet! –pattant fel, majd egy gyors mozdulattal visszasimította a szájzárat a lány babásan telt ajkaira.
- Bocsi. –rebegtette meg barna szempilláit az emberrabló- Szóval? Ha mondani szeretnél valamit, akkor most mondd!
- Ha lesz egyszer egy majmom, Louis-nak fogom hívni. –jelenti ki halálos higgadtsággal.
Louis hangosan felnevetett a váratlan közleményen. Hanyatt vágta magát a szőnyegen, fetrengett egy sort. Nina szánakozva figyelte.
- Na jó. –hagyta abba a heherészést- Ezek után megérdemelsz egy narancslevet! –pattant fel, majd egy gyors mozdulattal visszasimította a szájzárat a lány babásan telt ajkaira.
A „baba” rágrimaszolt a lehető legutálatosabb arcával, s nem is sejtette, hogy ez még imádni valóbbá tette őt Louis szemében.
- Sietek, el ne mozdulj! –kacsintott rá, majd futólépésben eltűnt. Nina csak erre várt.
Közben nevetésekkel vegyített ijedt sikolyok hallatszottak az emeletről.
- Harry, van egy kis gond! Nina eltűnt! –rohant oda cimborájához Lou izgatottan.
- Mi? –rikácsolt- Mégis hogyan? –sopánkodott.
- Ne féljetek, nem tűntem el. –szólalt meg a hátuk mögül immáron megtorlásra készen. A kisördögök örömtáncot jártak belsőjében, ahogy a kezében tartott egy-egy kecsapos doboz tartalmát a két nagyarcúra lőheti. A paradicsomfürdő után cserfes kacajt húzott maga után, és lecsalogatta a fiúhad teljes létszámát a földszintre.
Louis-t előre küldik, hogy ellenőrizze le, tiszta-e a terep. Csíkos pólója ragacsos a pirostól.
- Nina?! –lépked puhán, sasszemekkel fürkészve minden irányba. Hangja viccesen torz. Örök mókamester. Teljesen váratlanul éri, amikor homlokon találja egy narancskarika. Aztán még egy. De sehol senki, egyelőre. Feltépi a hűtőt –közben segítségre invitálja társait- és a dobálható ételek után kutat.
A lányok egy csapásra előbukkannak. Állati muris volt, amikor Harry Styles saját fenekét dörzsölgetve ugrál ide-oda a tojászáportól, amit popója állt ki. Ebből aztán beláthatatlan kajacsata kerekedett. Minden repült, ami ehető. Niall élvezte, és minél több étket mentett meg magának. Ha fejen találta néhány csokis keksz? Annyi baj legyen, gyorsan megette a söréteket. A habos sütemények okozták a legviccesebb élményeket. Zayn arcából csak egy fehér maszlag látszott, bár ez hasznára vált, ugyanis Baily a tűzharc közepén átkúszott a fiúk felére, és lecsókolta a cukormázas krémet a szívtiprójáról.
Nina most először teljesen felszabadult volt, jól érezte magát. Viháncolva állta a „kaja-sérüléseket”, de nem kímélte ellenfeleit sem. Négykézláb mászott a pult mögé némi muníció után, s megtorpanva észlelte, hogy Louis komának is efféle tervei voltak. Fejük összekoppant, de mielőtt megfojtották volna egymást egy kanál porcukorban (vagyis inkább Nino Lulut) a szöszi –csokimelírokkal a hajában így szólt:
- A nők bolonddá teszik a férfiakat, akik azt gondolják, hogy a másik nem képviselői felszínesek és butácskák, pedig ez nem igaz. A nők éles elméjűek és erősek, csak ezt a férfiak nem veszik észre, amíg már pokolian el nem késnek vele.
Louis rejthetetlen áhítattal hallgatta a lány újabb okosságait. Undok lány, de roppant művelt. Louisnak is lapult valami bölcsesség a zsebében, ha már a férfi-nő kapcsolatról van szó.
- Minden nő az érzékeny férfit keresi, persze olyat, aki azért nem túlzottan érzékeny. Macsót keresnek, de nem túl macsót. Valójában képtelenség megfelelni minden elvárásuknak, ugyanis ők sem tudják, mit akarnak –kontrázott rá Louis, majd önelégült arccal megnyalta a száját. Hm, fincsi barbecue szósz!
Egymásra vicsorogtak, majd visszakúsztak a saját csata felükre. Louis súgott valamit Niallnek, aki cinkosan rábólintott, akármiben is sántikáltak.
Nina kapva kapott az alkalmon. Semmi más nem választotta el őt Lulutól, mint egy hosszú sávnyi csúszós vaj-hab-krém-szósz-öntet tenger. Fényszóróként csillantak fel szemei, majd habozás nélkül nekifutott és végigszáguldott saját térdén. Olyannyira felgyorsult, hogy lehetetlen könnyedséggel lökte fel Tomlinsont; akár a tekegolyó a bábukat; Paff! Tommo a trutyi-tócsában hempergett. Arca szörnyülködve eldeformálódott, szeme felakadt, fogai szájába haraptak.
- Aú! –vonyított fel
Niall elképedve rohant oda hozzá. – Basszus! Álljatok le! –tette ki tenyerét megálljt parancsolva a további adok-kapoknak. – Ez most komoly! Louis mid fáj? –kérdezte idegesen. Harry megszeppenve térdelt le melléjük.
- A lábam. Nem bírom megmozdítani! –sziszegte kínlódva, majd összevont szemöldökkel próbálta mozgatni. A hangulat megdermedt, síri csend és ételszag.
Ninát kiverte a víz. Őt a legjobban. Lázas tekintete rettegésről árulkodott. Belső gátjai ostor suhintásra átszakadtak, majd ösztönének utat engedve lökte odébb Niallt, hogy közel férkőzhessen a sebesülthöz. Nem gondolta volna, hogy egy ártatlan tréfával ilyen komoly bajt okozhat.
- Lo..uis, ne haragudj! Kérlek! Nem akartam ezt, én… -hadarta a teljes pánik szakadékában. Remegve törölte le kezével a fiú homlokán csöpögő ételmaradékokat. Szürkéssé fakult szemeiben kutakodott. – Sajnálom. –bökte ki erőtlenül.
Niall jelentőségteljesen meredt Loura. Nem akarta, de muszáj volt bevallania.
- Nina! –kezdte félve, de a lány mintha megsüketült volna.
- Gyere, segítek felállni! –ajánlotta teljesen megfeledkezve a külvilágról. Olyan törődő volt, mint soha senki.
- Nina, nincs is semmi bajom!
- Semmi bajod? Hiszen nem tudsz lábra állni!
- Csak átverés volt! –törtek ki a szavak belőle nyomatékosan. Nyakát behúzta, fogai összekoccantak. A kis Harry értetlenül kapta fejét hol Ninára, hol Tommora. Nina ujjai közé csippentett egy kis sütemény-tetemet. Lehűlve jutott el tudatáig, hogy hülyét csináltak belőle.
Valaki írjon sürgősen egy gyászjelentést a mi Répakirályunkról...
- Sietek, el ne mozdulj! –kacsintott rá, majd futólépésben eltűnt. Nina csak erre várt.
Közben nevetésekkel vegyített ijedt sikolyok hallatszottak az emeletről.
- Harry, van egy kis gond! Nina eltűnt! –rohant oda cimborájához Lou izgatottan.
- Mi? –rikácsolt- Mégis hogyan? –sopánkodott.
- Ne féljetek, nem tűntem el. –szólalt meg a hátuk mögül immáron megtorlásra készen. A kisördögök örömtáncot jártak belsőjében, ahogy a kezében tartott egy-egy kecsapos doboz tartalmát a két nagyarcúra lőheti. A paradicsomfürdő után cserfes kacajt húzott maga után, és lecsalogatta a fiúhad teljes létszámát a földszintre.
Louis-t előre küldik, hogy ellenőrizze le, tiszta-e a terep. Csíkos pólója ragacsos a pirostól.
- Nina?! –lépked puhán, sasszemekkel fürkészve minden irányba. Hangja viccesen torz. Örök mókamester. Teljesen váratlanul éri, amikor homlokon találja egy narancskarika. Aztán még egy. De sehol senki, egyelőre. Feltépi a hűtőt –közben segítségre invitálja társait- és a dobálható ételek után kutat.
A lányok egy csapásra előbukkannak. Állati muris volt, amikor Harry Styles saját fenekét dörzsölgetve ugrál ide-oda a tojászáportól, amit popója állt ki. Ebből aztán beláthatatlan kajacsata kerekedett. Minden repült, ami ehető. Niall élvezte, és minél több étket mentett meg magának. Ha fejen találta néhány csokis keksz? Annyi baj legyen, gyorsan megette a söréteket. A habos sütemények okozták a legviccesebb élményeket. Zayn arcából csak egy fehér maszlag látszott, bár ez hasznára vált, ugyanis Baily a tűzharc közepén átkúszott a fiúk felére, és lecsókolta a cukormázas krémet a szívtiprójáról.
Nina most először teljesen felszabadult volt, jól érezte magát. Viháncolva állta a „kaja-sérüléseket”, de nem kímélte ellenfeleit sem. Négykézláb mászott a pult mögé némi muníció után, s megtorpanva észlelte, hogy Louis komának is efféle tervei voltak. Fejük összekoppant, de mielőtt megfojtották volna egymást egy kanál porcukorban (vagyis inkább Nino Lulut) a szöszi –csokimelírokkal a hajában így szólt:
- A nők bolonddá teszik a férfiakat, akik azt gondolják, hogy a másik nem képviselői felszínesek és butácskák, pedig ez nem igaz. A nők éles elméjűek és erősek, csak ezt a férfiak nem veszik észre, amíg már pokolian el nem késnek vele.
Louis rejthetetlen áhítattal hallgatta a lány újabb okosságait. Undok lány, de roppant művelt. Louisnak is lapult valami bölcsesség a zsebében, ha már a férfi-nő kapcsolatról van szó.
- Minden nő az érzékeny férfit keresi, persze olyat, aki azért nem túlzottan érzékeny. Macsót keresnek, de nem túl macsót. Valójában képtelenség megfelelni minden elvárásuknak, ugyanis ők sem tudják, mit akarnak –kontrázott rá Louis, majd önelégült arccal megnyalta a száját. Hm, fincsi barbecue szósz!
Egymásra vicsorogtak, majd visszakúsztak a saját csata felükre. Louis súgott valamit Niallnek, aki cinkosan rábólintott, akármiben is sántikáltak.
Nina kapva kapott az alkalmon. Semmi más nem választotta el őt Lulutól, mint egy hosszú sávnyi csúszós vaj-hab-krém-szósz-öntet tenger. Fényszóróként csillantak fel szemei, majd habozás nélkül nekifutott és végigszáguldott saját térdén. Olyannyira felgyorsult, hogy lehetetlen könnyedséggel lökte fel Tomlinsont; akár a tekegolyó a bábukat; Paff! Tommo a trutyi-tócsában hempergett. Arca szörnyülködve eldeformálódott, szeme felakadt, fogai szájába haraptak.
- Aú! –vonyított fel
Niall elképedve rohant oda hozzá. – Basszus! Álljatok le! –tette ki tenyerét megálljt parancsolva a további adok-kapoknak. – Ez most komoly! Louis mid fáj? –kérdezte idegesen. Harry megszeppenve térdelt le melléjük.
- A lábam. Nem bírom megmozdítani! –sziszegte kínlódva, majd összevont szemöldökkel próbálta mozgatni. A hangulat megdermedt, síri csend és ételszag.
Ninát kiverte a víz. Őt a legjobban. Lázas tekintete rettegésről árulkodott. Belső gátjai ostor suhintásra átszakadtak, majd ösztönének utat engedve lökte odébb Niallt, hogy közel férkőzhessen a sebesülthöz. Nem gondolta volna, hogy egy ártatlan tréfával ilyen komoly bajt okozhat.
- Lo..uis, ne haragudj! Kérlek! Nem akartam ezt, én… -hadarta a teljes pánik szakadékában. Remegve törölte le kezével a fiú homlokán csöpögő ételmaradékokat. Szürkéssé fakult szemeiben kutakodott. – Sajnálom. –bökte ki erőtlenül.
Niall jelentőségteljesen meredt Loura. Nem akarta, de muszáj volt bevallania.
- Nina! –kezdte félve, de a lány mintha megsüketült volna.
- Gyere, segítek felállni! –ajánlotta teljesen megfeledkezve a külvilágról. Olyan törődő volt, mint soha senki.
- Nina, nincs is semmi bajom!
- Semmi bajod? Hiszen nem tudsz lábra állni!
- Csak átverés volt! –törtek ki a szavak belőle nyomatékosan. Nyakát behúzta, fogai összekoccantak. A kis Harry értetlenül kapta fejét hol Ninára, hol Tommora. Nina ujjai közé csippentett egy kis sütemény-tetemet. Lehűlve jutott el tudatáig, hogy hülyét csináltak belőle.
Valaki írjon sürgősen egy gyászjelentést a mi Répakirályunkról...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése