Niall sokkot kapva bámult a gyönyörű szempárba. Hitetlenkedve kapkodott levegő után, majd szája fokozatosan görbült felfelé, s meg sem állt egy óriási vigyorig. Bepárásodott tekintettel pattant fel ültéből, Nina pedig az asztal mögé rohant. Olyan erősen ölelték meg egymást, hogy csoda, ha nem fulladt meg egyikük sem. Nina képtelen volt kordában tartani érzéseit, ezért elbőgte magát, mire Niall szeme sarkából is kiszökött egy könnycsepp. A biztonságiak idegesen pattantak a lány mögé. Ismét dúrván megragadták, de ezúttal Niall felháborodva közbelépett.
- Hé hé, engedjék el! Ő a nővérem! Semmi baj! -állította le az ideges őrt, aki elnézét kérve Ninától a háttérbe húzódott. A jelenetre persze már a másik négy fiú is felfigyelt (a rajongókról nem is beszélve), és lepetten jutott tudatukra, hogy Niall nővére tényleg itt van. Egy két überfanatikust kivéve, a sikítozó lányhad nem tudta ki ez a lány, és miért kap "kivételes bánásmódot". Hamarosan fújólások és fütyülések sorozata következtek szegény Ninára. Niall gyorsan kezébe vett egy mikrofont, és örömittas arccal, szelíd hangján azt mondta:
- Nyugalom, hagyjátok abba a fújólást. Ő a nővérem!
Nina le sem vette a szemét Niall-ről. Végre valami jó is történik vele-gondolta. A magukat Directionereknek nevező tábor tapsolni és huhogni kezdett. Kicsivel később Nina a kulisszák mögé ment, mert a fiúknak be kellett fejeznie a dedikálást. Igazság szerint öccsén és Timothy-n kívül senkit sem ismert. A fiúkat is csak felületesen, de a stábból, tánckarból senkit.
- Á, Nina igaz? - tűnt fel a lány előtt Brendon széles vigyorral arcán.
- Aha. Szia Brendon! -intett a lány halvány mosollyal.
- Úgy tudtuk végül nem jössz. -vette le napszemüvegét, miközben a lány betegesen sápadt arcát tanulmányozta.
Nina úgy döntött, nem kezdi el a bonyolult történetet, miszerint anyja eltitkolta előle az egészet, és most mégis itt van, mert elszökött otthonról.
- Volt egy kis gubanc, de örülök, hogy itt lehetek. -bólintott Nina, egyre nehezebben jutva levegőhöz.
- Minden rendben? Rosszul vagy?
- Semmi bajom, csak... -mondta Nina, de látványosan megszédült közben. Brendon aggódva ugrott mellé, és ragadta karon.
- Hozzak egy kis vizet? Ülj le addig! -javasolta segítőkészen, de Nina tiltakozásképp felemelte a kezét.
- Az inzulinom kell csak! -bökte ki végre, pedig nem akarta, hogy kiderüljön.- Oké, máris szerzek! -vágta rá, majd megvakarta a fejét, mert fogalma sem volt honnan fog inzulint hozni.
- Kerítsd elő Niall-t! Ő tudja, milyen kell! -mondta Nina, de ebben a pillanatban fel is tűntek a fiúk. Nina idegesen felpattant, és félrehúzta Niall-t. Nem akarta, hogy még többen megtudják, beteg.
- Nina, Istenem! Itt vagy! -örvendezett a fiú lelkesen, mikor észrevette nővére verejtékező arcát. Egyből lecsapott rá a felismerés. - Az inzulin! -mondta ijedten.
- Niall hozz nekem valahonnan! Az enyémet elkobozták a reptéren!
Niall csillogó szemekkel fogta kezei közé Nina angyali arcát: - Hozok neked, rohanok! Tarts ki addig, oké?
- De Niall! Kérlek ne mondd el senkinek! -könyörgött szemeivel. -Csak Brendon tudja.Niall megértően bólintott, majd elrohant. Közben megkereste Brendont és megkérte, hogy ne említse másnak, hogy Nina cukorbeteg. Közben szerzett egy vadi új inzulintollat, a fene se tudja honnan. Rövid időn belül visszaért nővéréhez, aki fél óra múlva visszanyerte arcszínét.- Jobb már? -kérdezte a fiú feszült arccal, miközben igéző kék szemeit Nina szemeibe mélyítette.
- Aha, sokkal. Köszi öcsi. -mondta halkan.
- De...de mégis, hogy kerülsz ide? -nevetett fel Niall még mindig abban a hitben, hogy álmodik. - És miért nem akartál velem beszélni?
Nina vett egy mély levegőt. Túl sokáig gondolkozott azon, mit mondjon öccsének. Niall a lány szemei előtt kalimpált kezével: -Nina! Mondd el! Anya ilyen simán belement?
Válaszul Nina csak elkapta tekintetét Niall őszinte arcáról. Nem tudott a szemébe füllenteni. Niall ismerte már jól ezt a reakciót, ezért követelőzve csattant fel:
- Nina, mesélj el mindent az elejétől!
Nina óvatosan Niall-re sandított.
- Oké. -rándult meg szemöldöke- Az igazság az, hogy szó nélkül eljöttem otthonról. -mondta lazán. Niall-nek tátva maradt a szája. Egy darabig torkában akadt a szó, s hitetlenkedve bámult. Mielőtt még szóhoz jutott volna, Nina folytatta.
- A helyzet az, hogy anya nem adta át az üzeneted. Véletlen szerencse, hogy meghallottam, amint a minap veled beszélt telefonon, és előadta műbánattal, hogy én mennyire duzzogok, és nem szólok senkihez.
- Micsoda? -meredt ki Niall szeme
Nina elkomorodva bólogatott.
- Amikor legelőször azt mondta neked anya, hogy nem akarok veled beszélni, az volt csak igaz. Akkor nagyon kivoltam. Aztán amikor összeraktam a kihallgatott beszélgetésetekből a sztorit, lementem anyához, ő pedig szemrebbenés nélkül azt hazudta, hogy nem hívtad őt, és hogy azt mondtad, hogy ne keressünk téged, majd te fogsz, ha lesz időd.
Niall döbbent elkeseredéssel ráncolta homlokát.
- Ezt nem hiszem el. Hogy lehet ennyire aljas? -morogta a fejét csóválva.
- Mindegy. Nem hagyom, hogy korlátozza a szabadságomat. A fő, hogy együtt vagyunk megint. -csillant fel a lány szeme a szőke hajkupac mögül.
- Hé hé, engedjék el! Ő a nővérem! Semmi baj! -állította le az ideges őrt, aki elnézét kérve Ninától a háttérbe húzódott. A jelenetre persze már a másik négy fiú is felfigyelt (a rajongókról nem is beszélve), és lepetten jutott tudatukra, hogy Niall nővére tényleg itt van. Egy két überfanatikust kivéve, a sikítozó lányhad nem tudta ki ez a lány, és miért kap "kivételes bánásmódot". Hamarosan fújólások és fütyülések sorozata következtek szegény Ninára. Niall gyorsan kezébe vett egy mikrofont, és örömittas arccal, szelíd hangján azt mondta:
- Nyugalom, hagyjátok abba a fújólást. Ő a nővérem!
Nina le sem vette a szemét Niall-ről. Végre valami jó is történik vele-gondolta. A magukat Directionereknek nevező tábor tapsolni és huhogni kezdett. Kicsivel később Nina a kulisszák mögé ment, mert a fiúknak be kellett fejeznie a dedikálást. Igazság szerint öccsén és Timothy-n kívül senkit sem ismert. A fiúkat is csak felületesen, de a stábból, tánckarból senkit.
- Á, Nina igaz? - tűnt fel a lány előtt Brendon széles vigyorral arcán.
- Aha. Szia Brendon! -intett a lány halvány mosollyal.
- Úgy tudtuk végül nem jössz. -vette le napszemüvegét, miközben a lány betegesen sápadt arcát tanulmányozta.
Nina úgy döntött, nem kezdi el a bonyolult történetet, miszerint anyja eltitkolta előle az egészet, és most mégis itt van, mert elszökött otthonról.
- Volt egy kis gubanc, de örülök, hogy itt lehetek. -bólintott Nina, egyre nehezebben jutva levegőhöz.
- Minden rendben? Rosszul vagy?
- Semmi bajom, csak... -mondta Nina, de látványosan megszédült közben. Brendon aggódva ugrott mellé, és ragadta karon.
- Hozzak egy kis vizet? Ülj le addig! -javasolta segítőkészen, de Nina tiltakozásképp felemelte a kezét.
- Az inzulinom kell csak! -bökte ki végre, pedig nem akarta, hogy kiderüljön.- Oké, máris szerzek! -vágta rá, majd megvakarta a fejét, mert fogalma sem volt honnan fog inzulint hozni.
- Kerítsd elő Niall-t! Ő tudja, milyen kell! -mondta Nina, de ebben a pillanatban fel is tűntek a fiúk. Nina idegesen felpattant, és félrehúzta Niall-t. Nem akarta, hogy még többen megtudják, beteg.
- Nina, Istenem! Itt vagy! -örvendezett a fiú lelkesen, mikor észrevette nővére verejtékező arcát. Egyből lecsapott rá a felismerés. - Az inzulin! -mondta ijedten.
- Niall hozz nekem valahonnan! Az enyémet elkobozták a reptéren!
Niall csillogó szemekkel fogta kezei közé Nina angyali arcát: - Hozok neked, rohanok! Tarts ki addig, oké?
- De Niall! Kérlek ne mondd el senkinek! -könyörgött szemeivel. -Csak Brendon tudja.Niall megértően bólintott, majd elrohant. Közben megkereste Brendont és megkérte, hogy ne említse másnak, hogy Nina cukorbeteg. Közben szerzett egy vadi új inzulintollat, a fene se tudja honnan. Rövid időn belül visszaért nővéréhez, aki fél óra múlva visszanyerte arcszínét.- Jobb már? -kérdezte a fiú feszült arccal, miközben igéző kék szemeit Nina szemeibe mélyítette.
- Aha, sokkal. Köszi öcsi. -mondta halkan.
- De...de mégis, hogy kerülsz ide? -nevetett fel Niall még mindig abban a hitben, hogy álmodik. - És miért nem akartál velem beszélni?
Nina vett egy mély levegőt. Túl sokáig gondolkozott azon, mit mondjon öccsének. Niall a lány szemei előtt kalimpált kezével: -Nina! Mondd el! Anya ilyen simán belement?
Válaszul Nina csak elkapta tekintetét Niall őszinte arcáról. Nem tudott a szemébe füllenteni. Niall ismerte már jól ezt a reakciót, ezért követelőzve csattant fel:
- Nina, mesélj el mindent az elejétől!
Nina óvatosan Niall-re sandított.
- Oké. -rándult meg szemöldöke- Az igazság az, hogy szó nélkül eljöttem otthonról. -mondta lazán. Niall-nek tátva maradt a szája. Egy darabig torkában akadt a szó, s hitetlenkedve bámult. Mielőtt még szóhoz jutott volna, Nina folytatta.
- A helyzet az, hogy anya nem adta át az üzeneted. Véletlen szerencse, hogy meghallottam, amint a minap veled beszélt telefonon, és előadta műbánattal, hogy én mennyire duzzogok, és nem szólok senkihez.
- Micsoda? -meredt ki Niall szeme
Nina elkomorodva bólogatott.
- Amikor legelőször azt mondta neked anya, hogy nem akarok veled beszélni, az volt csak igaz. Akkor nagyon kivoltam. Aztán amikor összeraktam a kihallgatott beszélgetésetekből a sztorit, lementem anyához, ő pedig szemrebbenés nélkül azt hazudta, hogy nem hívtad őt, és hogy azt mondtad, hogy ne keressünk téged, majd te fogsz, ha lesz időd.
Niall döbbent elkeseredéssel ráncolta homlokát.
- Ezt nem hiszem el. Hogy lehet ennyire aljas? -morogta a fejét csóválva.
- Mindegy. Nem hagyom, hogy korlátozza a szabadságomat. A fő, hogy együtt vagyunk megint. -csillant fel a lány szeme a szőke hajkupac mögül.
Miután Nina jobban lett, sok új arccal találkozott. Mindenkinek be kellett mutatkoznia. Igyekezett megjegyezni minél több nevet és arcot, de elég esélytelennek tűnt a feladat. Nina kedvetlenül köszönt oda a bandatagoknak, amint a backstage-ben lazítottak. Harry-t különösképp meglepte a lány unott arca, ugyanis már hozzászokott, hogy bárki egy légtérbe kerül velük -főleg, ha nőnemű-, az rögtön zavarba jön, ugrál, vigyorog, sír, nevet, elpirul. Nina nem számított rá, hogy Harry megöleli. Liam kedvesen, Zayn szégyenlősen, Louis pedig morcosan üdvözölte az új lányt.
Egy páratlanul gyönyörű luxushotelben szálltak meg itt, Jacksonville-ben. A hotel nem volt messze az óceán partjától. Már-már félelmetesen tökéletes volt a látkép. Még aznap lepakoltak a szobákban, estére pedig máris valami zártkörű bulit szerveztek a hotel klubjában. Minden stábtag lent szórakozott, kivéve Ninát. Cseppet sem hozta lázba a puccos hely, a méregdrága berendezés, vagy a menő ételek. Hiába sikerült a terve, az öröm, hogy testvére mellett lehet, nem tudta teljesen feledtetni vele szökése okát. És még sok mást, amikre nem akart gondolni. A teraszon támaszotta a korlátot, unottan figyelte a messziről kéklő vizet, s a felette egyre feketedő felhőket. Aztán egyszer csak óriásit csattant az ég. Nina összerezzent.
- Mit csinálsz itt? Miért nem jössz bulizni kicsit? -hallota meg a háta mögött Harry hangját. Nina nem fordult meg, megvárta amíg a kócos hajú fiú odasétál mellé. Harry egészen az arcába bámult.
- Mi nyomaszt? Látom valami nem oké.
- Nem a te dolgod. Bulizz felhőtlenül. -próbálta lerázni a fiút.
- Tényleg elszöktél otthonról? -kérdezte hitetlenkedve, de huncutan vigyorogva.
- Nem szöktem el, csak nem vették észre, hogy eljöttem. Hagytam üzenetet. -rántotta meg a vállát a lány. Közben szakadni kezdett az eső. Pár másodpercig mindketten állták, hogy a jéghideg eső mossa arcukat. Aztán Nina ellökte magát a korláttól, és a tető alá húzódott. Leült egy fa, párnás fotelba, és rágyújtott.
- És mióta táncolsz? -követte példáját Harry és leült mellé. Nina flegmán elfintorodott.
- Ez most valami kérdezz-felelek? -pöccintette földre a hamut.
- Igen. Nos? -bólintott komiszan.
Nina a gomolygó füstbe hunyorgott, mielőtt válaszolt.
- 5 éves korom óta. Számold ki.
- Miért, hány éves vagy?
Nina óvatosan kieresztette a füstöt a száján, majd a szemeit az égnek emelte:
- Atyaég, hogy te mennyit tudsz kérdezni!
- Érdekelnek dolgok. -tette fel megadóan a kezét. Majd választ várva pislogott a lányra, azzal a kölyökkutya nézésével.
- 20.
- Nincs kedved megmutatni a tánctudásod? -emelte fel mosolyogva a szemöldökét.
- Nincs.
- Miért?
- Kopj le!
- Biztos?
- Aha.
A fiú szórakozott léptekkel visszament a többiekhez. Harry nem vette komolyan Nina bántó stílusát. Tudta, hogy Nina okkal ilyen. Akkor, ott elhatározta, hogy megpróbálja lebontani a falat, ami a lány maga köré vont. Rá akart jönni mi áll viselkedésének hátterében.
Nina még órákig ücsörgött az egyre hűvösödő teraszon.
- Mit csinálsz itt? Miért nem jössz bulizni kicsit? -hallota meg a háta mögött Harry hangját. Nina nem fordult meg, megvárta amíg a kócos hajú fiú odasétál mellé. Harry egészen az arcába bámult.
- Mi nyomaszt? Látom valami nem oké.
- Nem a te dolgod. Bulizz felhőtlenül. -próbálta lerázni a fiút.
- Tényleg elszöktél otthonról? -kérdezte hitetlenkedve, de huncutan vigyorogva.
- Nem szöktem el, csak nem vették észre, hogy eljöttem. Hagytam üzenetet. -rántotta meg a vállát a lány. Közben szakadni kezdett az eső. Pár másodpercig mindketten állták, hogy a jéghideg eső mossa arcukat. Aztán Nina ellökte magát a korláttól, és a tető alá húzódott. Leült egy fa, párnás fotelba, és rágyújtott.
- És mióta táncolsz? -követte példáját Harry és leült mellé. Nina flegmán elfintorodott.
- Ez most valami kérdezz-felelek? -pöccintette földre a hamut.
- Igen. Nos? -bólintott komiszan.
Nina a gomolygó füstbe hunyorgott, mielőtt válaszolt.
- 5 éves korom óta. Számold ki.
- Miért, hány éves vagy?
Nina óvatosan kieresztette a füstöt a száján, majd a szemeit az égnek emelte:
- Atyaég, hogy te mennyit tudsz kérdezni!
- Érdekelnek dolgok. -tette fel megadóan a kezét. Majd választ várva pislogott a lányra, azzal a kölyökkutya nézésével.
- 20.
- Nincs kedved megmutatni a tánctudásod? -emelte fel mosolyogva a szemöldökét.
- Nincs.
- Miért?
- Kopj le!
- Biztos?
- Aha.
A fiú szórakozott léptekkel visszament a többiekhez. Harry nem vette komolyan Nina bántó stílusát. Tudta, hogy Nina okkal ilyen. Akkor, ott elhatározta, hogy megpróbálja lebontani a falat, ami a lány maga köré vont. Rá akart jönni mi áll viselkedésének hátterében.
Nina még órákig ücsörgött az egyre hűvösödő teraszon.
Másnap mindenki morcosan és kómásan ébredt. Bár Nina nem bulizott hajnalig, mégis nyúzott volt. Pocsékul aludt. Apja járt a fejében végig. Biztos nagyon csalódott. -gondolta. Niall megígérte Ninának, hogy este felhívja apját.
Végre megismerkedhetett a táncosokkal, és végre látta Timothy-t , a koreográfust is. Odáig volt a srácért. Irtó szexi, laza srác, őrjítő mozgással. Persze, nem Nina volt az egyetlen aki így látta. A táncosok egyébként egytől egyig szeretettel fogadták az új tagot. Nyitottak és jófejek voltak Ninával. A lány már kevésbé velük...Nina lepetten tudta meg, hogy a táncosokra minden nap kemény edzésprogram vár. Dühbe jött, amikor már vagy 3 órája csak kondicionálást végeztek. Fekvőtámaszok, felülések, idétlen torna mozdulatok.
- Mikor táncolunk végre!? -csattant fel váratlanul a lány.
- Majd később. Először a munka, aztán a szórakozás. -nevetett Timo, de Nina csak a szemeit forgatta.
- Nem attól lesz valaki jó táncos, ha halálra edzi magát. Ez szart sem ér, csak kifáradunk. -szuszogott fáradtan
- Egy jó táncosnak jó állóképességgel és erőnléttel kell rendelkeznie. -vágott vissza Timo
Nina egyetértően égnek emelte szemeit. Beletörődött, hogy a kemény kiképzés is része a táncolásnak. Úgy volt vele, hogy ez még mindig megéri, ha cserébe táncolhat, és nem kell anyja hisztijét hallgatnia. Szerencsére kaptak egy kis pihenőt délben, Timothy addig a srácok színpadi mozgását koreografálta át kicsit. Nina jót mulatott az 5 fiún, amint a saját zenéjükre tátognak vizes palackokkal a kezükben. Össze-vissza baromkodtak közben, talán még Nina mindig sekélyes kedélyállapotát is sikerült kicsit feldobniuk.
- Mikor táncolunk végre!? -csattant fel váratlanul a lány.
- Majd később. Először a munka, aztán a szórakozás. -nevetett Timo, de Nina csak a szemeit forgatta.
- Nem attól lesz valaki jó táncos, ha halálra edzi magát. Ez szart sem ér, csak kifáradunk. -szuszogott fáradtan
- Egy jó táncosnak jó állóképességgel és erőnléttel kell rendelkeznie. -vágott vissza Timo
Nina egyetértően égnek emelte szemeit. Beletörődött, hogy a kemény kiképzés is része a táncolásnak. Úgy volt vele, hogy ez még mindig megéri, ha cserébe táncolhat, és nem kell anyja hisztijét hallgatnia. Szerencsére kaptak egy kis pihenőt délben, Timothy addig a srácok színpadi mozgását koreografálta át kicsit. Nina jót mulatott az 5 fiún, amint a saját zenéjükre tátognak vizes palackokkal a kezükben. Össze-vissza baromkodtak közben, talán még Nina mindig sekélyes kedélyállapotát is sikerült kicsit feldobniuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése