73. rész - Imádom, ahogy hazudsz

Minden rendben van -mondogatta Zayn, s egy pillanatra sem eresztette el Baily tekintetét. Aggódva meredt arcába, a verejtéktől halántékára tapadt vörös tincseket figyelte. A lány látszólag megkönnyebbülten szedte a levegőt. Csak ültek az autóban, de a motor nem járt. Zayn a kormánynak döntötte megfájdult fejét. Valami igazán komoly dolog piszkálta fel nyugalmát. - De ugye nem vagy terhes, vagy ilyesmi? -kérdezte mintegy mellékesnek szánva, arca mégis megfeszült közben. Kényszeredetten felnevetett, mintha csak holmi jelentéktelent hozott volna szóba, mint például, hogy pizza jó lesz-e vacsira.

- Nem, dehogy. -rázta fejét a lány feltűnően hosszasan, majd remegő ajkakkal az ablak fele fordult. Magát okolta, amiért ennyire naiv és féleszű volt; nyilván Zayn-nek esze ágában sincs az apaság gondolata. De mindez most mellékes volt, hiszen a magzat már megfogant, él. Méghozzá Baily pocakjában.

- Akkor jó. Csak tudod a fiúk rám hozták a frászt, amikor felvetették, hogy lehet, hogy te...érted -magyarázta, majd kis habozás után beindította a motort, felkapcsolta a rádiót, és kihajtott a parkolóházból. Hazavitte a lányt, de nem maradhatott vele sokáig. Az ő világában ez nem történhetett így, mert muszáj volt mennie. Helyette Nina viselte gondját. Ő, aki tudta a teljes igazságot. Ő volt az egyetlen, aki be volt avatva minden kétségbeejtő részletbe. Abba, hogy a baba nem jöhet világra, és abba is, hogy miért nem. Ninát nem kicsit viselte meg a dolog, hisz saját sorsának érezte Baily-ét, kinek legbelső félelmei mind kivetültek Ninára is. Egyikük sem akart kioltani egy ártatlan életet.

- Semmiképpen nem születhet meg? -kérdezte Nina egy tűzforró fekete szürcsölése közben. Hangja tompa és lemondó volt.

- Anyámék talán kiakadnának először, de tudom, hogy mellém állnának.

- A kérdés az, hogy te mit akarsz.

- Nem. A kérdés az, hogy szeretem-e Zayn-t. És a válaszom egyértelmű. Éppen ezért nem tehetem ezt vele.

Nina fejébe nem fért, Bee hogy mondhat ilyeneket.

- Ez kettőtök felelőssége. Itt most rólad is szó van, mi több, a gyerekedről. -hangsúlyozta ki az utolsó szót, amit hamar meg is bánt.

- Fejezd be! -pirított Ninára egészen elvékonyuló hangon. Már fel sem tűnt neki, hogy szeméből újra bugyogtak a könnyek.

- Szörnyű látni, hogy nem tudok segíteni -duruzsolta a szőke, s próbálta látszólag összekaparni magát.

- Fogalmas sincs, mennyit segítesz így is. Azzal, hogy itt vagy velem -söpörte el arcába hulló hajzuhatagát.

- De a döntést neked kell meghoznod -közölte komoran, majd a kanapé puha háttámlájára hajtotta fejét.

- Utálom magam, amiért rádzúdítottam ezt a terhet. Van elég bajod nélkülem is -szipogta csendesen- Hogy megváltozott az életünk, nem?

- De.

- Neked ott van Lou, nekem Zayn. Neked a tánccsoport, nekem a divattervezés. Boldognak kéne lennünk.

Mégsem voltak azok. Nina is egészen elkámpicsorodott, mert folyton Louis járt a fejében; vele annyi mindenről szoktak beszélgetni. Biztosan erre is rá fog kérdezni. Megint bújjon ki az igazság elől, és hazudjon azokba a szürkéskék szemekbe? Nem teheti meg újra, pedig eddig is azt tette. Nem számolt azzal, hogy megint maga alatt vágja a fát. Túl nagy árat fizet azért, hogy megőrizze legjobb barátnője titkát. Túl nagy ár az, hogy szerelmét játssza ki, kockára téve ezzel Louis bizalmát.

- El kéne mondanod Zayn-nek. Nem titkolózhatsz a végtelenségig -javasolja Nina.

Baily-nek eszébe jut a kocsiban lejátszódó jelenet.

- Óriási botrány lesz, és Nina, nekem nincs erőm ezt végigcsinálni. Bele fogok bolondulni. A menedzsment pedig máglyára küld majd. És akkor még nem is beszéltem a Malik családról. Tucatjával fogom kapni a gyűlölködő leveleket, fenyegetéseket, mindenki erről fog beszélni.

- Csak ennyi tart vissza? És Zayn?

- El fogom őt veszíteni -fújja ki a levegőt erőltetve- Már régóta pengeélen táncolunk. Én nem férek az ő világába. Ezt vágta a fejemhez múltkor. Azt mondta később, nem gondolta komolyan. De mégis volt benne igazság, tudom. Én megértem őt, Nina. A családja borzasztó szigorú elvek közt él, engem pedig teljesen kívülállónak tekintenek a vallási hovatartozásom miatt. Mikor mondtam, hogy keresztény vagyok, csak húzták a szájukat, de mikor hozzátettem, hogy nem gyakorlom a vallásom, teljesen lefehéredtek. Szinte megkövültek a döbbenettől, és onnantól még ridegebbek voltak velem. Zayn rengeteget veszekszik velük. Próbál elfogadtatni engem, próbálja megértetni velük, hogy attól, hogy más értékrend szerint élek, még jó ember vagyok, és ő velem akar lenni. De ez a nagy erőfeszítés -hogy őszinte legyek- csak még nagyobb éket ver közénk, és ráébresztet már századszorra is, hogy sosem leszek elég jó a családjának. Nem úgy, mint az az Iryna nevű lány, aki természetesen iszlám. Őt szánják Zayn mellé. Iryna a Bradford College-on tanul, ahol az iszlám gyülekezet rangos vezetője. A családjával lakik -nem úgy, mint én, aki kéthavonta nézek haza- és hétvégente pedig önkénteskedik egy hospice alapítványnál. Ő maga a tökély. Mégis hogyan illenék én a képbe?

Nina elmerengve hallgatta a nem túl biztató tényeket, de aztán zörejek hallatszódtak az ajtó irányából: előbb kulcs csörgés, majd zárkattanás.

- Máris hazajött volna? -kapta fejét a párnát szorongató vörösre.

- Az lehetetlen! -ingatta fejét rémülten, de tudta, hogy csakis Zayn lehet az.

A két lány megfeszült idegekkel figyelt a hang irányába, s egyszerre csak Louis viharzott be a nappaliba. Úgy, ahogy a bájpartiról megszökött, elegáns öltönyben, arany mandzsettával.

- Zayn adott kulcsokat. Vele ellentétben én fütyülök rá, hogy Peter letépi majd a fejemet, ha rájön, hogy meglógtam. Jól vagytok? -lihegett csípőre vágott kézzel, feltehetően azért, mert 7 emeletet kellett lépcsőznie, amiért a hátsó, titkos bejáraton jött be.

- Minden rendben. Mondtam, hogy...-torpant meg Nina, s képtelen lett volna befejezni a mondatot, mert észrevette, amit Louis kikerekedett szemekkel bámult. A pozitív terhességi teszt az asztalon maradt. Nincs menekvés.

- Az, az ott! -mutatott a filctoll méretű tárgyra- Az, amire gondolok? -emelte fel fejét elsápadva, s hol Ninára, hol Baily-re kapta üveges tekintetét. A két lány úgy meredt egymásra, mint akiket éppen most ítéltek vérpadra. Közben pedig egymástól vártak csodát, vagy vajmi megoldást. - Baily, az a tied? -lépett közelebb Tommo, majd fáradtan ledobta magát a fotelba.

- Igen, az enyém - bólintott, miközben gyomron vágta egy érzés. Egy cseppet sem könnyebbült meg. Mi több, pánik lett úrrá rajta. Fura, mert Louis meghökkent, mégis higgadtan tudott beszélni.

- Zayn-nek mikor akarod elmondani? Tudnia kéne róla, hogy apa lesz -vonta fel szemöldökét, majd kétkedve barátnőjére sandított. Hidegvérű fickó volt, de odabent forrongott lelke. Ezt Nina jól tudta, mert Tomlinson játszi halállaza arcára volt írva. És Nina minden erejével azon volt, hogy vigyázzon a fiú feletébb sérülékeny lelki világára.

- Még nem mondja el -beszélt Nino barátnője helyett- Kell egy kis idő, míg átgondol mindent.

- Mi mindent? Zayn apa lesz, és mit sem sejt róla! Joga van tudni, ezt nem tehetitek vele! -hangja némileg bosszússá vált. Semmi meglepő nincs abban, hogy kiáll egy férfitársa mellett, aki történetesen az egyik legjobb barátja is.

- Ne ezt a hangnemet! -morran rá Nina, amit Louis kifejezetten rossz néven vesz, majd sértődötten összefonja karjait mellkasa előtt.

- Elmondhatom neki én is -jelenti ki fenyegetően. Nina épphogy nem csattan fel, Bee közbeszól.

- Kérlek Lou! Hagyd, hogy elintézzem egyedül! -kérleli, mire a fiú egy csettintésre megenyhül, majd bólint egyet.

- Rendben -simít végig borostátlan állán- Úristen, mekkora cirkusz lesz. Zayn szerintem kezelhetetlenné válik. A turnét is biztosan le kell mondani -gondolkodik hangosan. Nina meg akarja fojtani a fiút ezért, Baily csak aggódva fürkészi a rojtos szőnyeget.

- Ezt most miért mondod? -szúrós szemű Nina dühbe jött.

- Azért, mert egy kisbabának család kell. És ha Zayn nem dilizik be ilyen fiatalon az apaság gondolatától, akkor a gyereke mellett lesz a helye. Ha pedig babázik, akkor nincs Zayn, és ha ő nincs, nincs One Direction sem. Csak hatalmas perpatvar, na az lesz.

- Zayn-nek semmi dolga nem lesz ezzel a gyerekkel. Már ha megszületik -tisztán hallani Nina hangjában elterülő dacot. Időt sem hagy arra, hogy Tommo képére kiüljön a semmit sem értés. - Ugyanis nem is az övé. Nem ő az apja.

A szöszi kijelentése pofonként csattan a szobában lévők arcán. A levegő elfogy, fojtogató csend támad, majd szilánkosra törik Bee remegő hangjától, amint azt súgja barátnőjének:

- Megőrültél, Nina? -de hamar rájött, hogy nincs jó megoldás. Csak rosszul végződhet a történet. Nina rögtönzött hazugsága mindent újjáértékelt. Egy szikra volt a szalmakazalban, s egy pillanat alatt lángba keltett mindent. Baily nagyon szerette azt a fiút, Zayn-t. Nem akarta tönkretenni életét, azt, amelyben igazán szeretett részt venni, ezért tönkreteszi inkább a sajátját. Még ha ez kicsit drámaian túlzónak is tűnik.

- Mr. Gallone, hagy köszönjem meg az egész csapat nevében, hogy kiadója szponzorálja a következő turnénkat. Nagyon hálásak vagyunk érte. -rázott kezet Harry egy alacsony, bajszos fazonnal, kisfiús képére széles vigyort mázolva. -Mindjárt visszajövök, megbocsájt egy pillanatra? -biccentett udvariasan, majd az irodából lett elegáns terem legtávolabbi sarkához szlalomozott. Peter titkosan sandított Styles útja fele, majd sasszemekkel fürkészte, vajon miért vitatkozik azzal a szobanövénnyel. Csakhogy az ágas-bogas kubai pálma mögött Liam bújt el, akinek finoman fogalmazva nem volt rózsás kedve. Kezei úgy ökölbe szorulva, mintha tüzes vasat szorongatna. Szemeiben elszánt kitartás és tűrés lobogott.

- Ugye nem árultad el senkinek? -kérdezte Harry-től.

- Mire gondolsz? -tette a hülyét a göndör szépfiú, és már azon agyalt, bevallja-e bűnét.

- Mintha nem tudnád -sziszegte merev tekintettel. Olyan volt akár egy kitörni készülő vulkán, és ez nagyon is új volt Liamtól.

- Nem fogok hazudni. Louis tud róla -vallotta be, mert nem volt kedve újabb titkokhoz. Valahogy sosem tudott elbánni velük, mindig felülkerekedtek rajta, és tovább kellett valakinek adnia, mert úgy érezte máskülönben felrobban.

- Hát még ennyit sem lehet rád bízni? -förmedt rá, majd kiengedte öklét- A rohadt életbe Harry! -kiabált rá, mire néhányan elcsendesedtek, s feléjük fordultak. Peter szikrákat szórt szemeivel, mikor rájött, hogy a srácok megint balhéznak valamin. Liam fogta magát -senki sem hitte volna, hogy ő valaha is megmer tenni ilyesmit- és kiviharzott a helységből.

- Menj Liam után! Aggódom érte -termett ott Peter Harry mögött rögtön, mennydörgésnek tűnt haragos hangja. Hazza szót fogadott. Megigazította magán öltönyét, megrázta fürtrengetegét, majd elslisszolt. Az épület túlsó szárnyának egy szobájában érte utol, melynek ajtaján egy színes táblán az állt: E-motion managment. A hely teljesen üres volt, ha leszámítjuk a fal tövében ücsörgő Liamet.

- Leeyum, ne csináld már! -guggolt le barátja elé, s bűnbánó zöld szemeit bátran Liamébe fúrta. 

- Hagyjál már! -szűkíti résnyire tekintetét. - Vedd úgy, hogy nem haragszom, csak hagyj magamra, oké? -morog maga elé meredve. Harry először úgy dönt, tiszteletben tartja kérését, el is indul az ajtó fele, de a küszöbön megtorpan. Liam felsóhajt.

- Nem hagylak! -fordul vissza- A testvérem vagy Li, tudni akarom, mi a baj. Mit gondolsz, mit érzel -ült le mellé.

- Hazza, ez nem...

- De! Tudni akarom! -erősködött, és nem tűrt visszautasítást. Liam nem szívesen, de kénytelen volt megadni magát.

- Én magam sem tudom, mit érzek. Mármint a történtekkel kapcsolatban. Megrémítettem saját magamat, amiért annyira heves dühvel reagáltam. Nem értem, egyszerűen nem -nézett fel kétségbeesetten a fürtös együttérző arcára.

- Azt akarod mondani, hogy meginogtál? Attól félsz, hogy talán ez a csók jelentett neked valamit? -ráncolta homlokát.

- Valahogy úgy -szorította össze aztán ajkait.

- Nincs baj -kacag fel hirtelen, Liam nem érti okát- Ez minden fiúban lejátszódik legalább egyszer. Mikor egy csapat lettünk a műsor elején, na, én akkor kerültem ilyesmi helyzetbe. Louis-val -meséli kaján vigyorral.

- Ti is csóko...

- Nem, mi nem! -vágta rá elképedve- De nagyon közel éreztem magam hozzá. És fura, de ez megmaradt a mai napig. Vonzó, szexi hapsinak tartom. Ettől függetlenül a nők a mindeneim -nevet újra, abban reménykedik elég meggyőző történettel rukkolt elő.

- Talán mondasz valamit -fintorog- Csak nem tudom, mi van Niall-lal. Azóta nagyon nem beszéltünk. Nagy ívben elkerültem őt.

- Arra gondoltam, ma este csaphatnánk egy kis tivornyát nálam, csak mi öten. Mindenkire ráférne egy kis lazulás -bokszol Liam vállába, mire a fiú megadóan elneveti magát. - Jó alkalom, hogy beszélj végre Niallerrel. Szerintem ő is pont ezt akarná.

- Meggyőztél, bozont!

Játékkonzolok előkészítve, a sör, a rum, és a gin behűtve, rágcsálnivaló a konyhapulton.

- Végre itt vagy! -kiáltotta el magát Harry, amint ajtót nyitott Liamnek. Még szinte be sem lépett a küszöbön, máris kezébe nyomott egy poharat.

- Tudod jól, hogy nem ihatok -szólalt meg kedvesen, míg a fogasra dobta dzsekijét.

- Nyugi főnök, alkoholmentes sör! -kacsintott huncut arccal, de valahogy Liam nem akart beljebb kerülni. Feszengve, tétova lépésekkel araszolt Harry után, aki igen mulatságos fenékriszával táncolta be magát a nappaliba. - Gyere már Liam! -lépett vissza a folyosón rekedt fiúhoz- Még nincs itt! -utalt Niall-re. A tágas, de annál tisztább helységet kitöltötte a 80-as évek rockzenéje. Styles imádta ezeket. A hangulat kezdett a helyes vágányra terelődni, Zayn és Liam egymást mészárolták holmi verekedős játékban; úgy meredtek a plazmatévé képernyőjére, mint akiknek az életük múlik rajta. Az egyedüli kakukktojás Louis volt. Rosszkedvre hivatkozva nem volt hajlandó jól érezni magát. Nem akart inni, enni, beszélgetni. Pedig általában ő a legharsányabb, ő, aki vicceivel, és őrült ötleteivel mindig a tetőre hágja a hangulatot. 

- Na, csak egy pohárkával! -kérte Harry, majd egészen Lou arcába tolta az aranyló poharat.

- Bocs, most tényleg nincs hangulatom semmihez. Jobb is lenne, ha hazamennék -morogta maga elé, elvette Harry kezéből az italt, és az asztallapra tette. 

- Megőrültél? -kapta fel gyorsan- Nem tettél alá poháralátétet! -sipította elképedve, majd gyorsan intézkedett. - És levehetnéd a lábadat a huzatról. Tudod milyen nehéz ezt kitakarítani? -komolyan beszélt.

Louis halványan, de felnevetett. Mindig megmosolyogtatta Harry rendmániája.

- Jó. Tudod mit? -emelte fel a poharat végül, majd bólintott és legurította egy slukkra.

- Te vagy az én emberem! -rikkantott fel a holmes chapeli szívtipró, s nyomott egy puszit a kezében szorongatott macskája buksijára.

- Klassz a zene -jegyezte meg Louis unott arccal, aztán többet nem is szólt. Cápát simogatta, totálisan kivonta magát a társaság minden mozzanatából, hangját sem lehetett hallani. Zayn eltökélte, hogy kivallatja a különösen nyomott kedvű mókamestert. És ennek csupán egy, pofon egyszerű módja volt; a leitatás.

Nem is volt olyan könnyű; Tomlinson nagyon elszántan és megrendíthetetlenül tiltakozott az alkohol ellen. Többet nyafogott, mint egy csapat menstruáló lány: ő fáradt, neki nincs kedve ehhez, őt hagyják békén, ő biztos nem iszik, ő aludni akar...és a többi.

- Én meg mondom az eladónak: Vas Happening? -mesélte Zayn a nevetéstől fuldokolva. Ekkorra betoppant a hiányzó láncszem is.

- Tádám! Nézzétek kit találtam a híd alatt! -robbant be a képbe Harry Niall-lal karöltve. Az ír kis fickón még elegáns öltözete volt, azt mondta, azóta nem járt otthon, dolga volt. Liam kissé zavarba jött láttán. Louis undokul fürkészte a fiúk arcáról leolvasható jeleket. Niall-nek viszont nem kellett kétszer mondani, hogy koccintson. Pár perc alatt felderültek babakék szemei, arca kipirult, a szája be sem állt. De Louis csak tovább különcködött, már éppen ott járt, hogy hazamegy, de ekkor csöngettek. Ide nem csengethet be akárki, csak aki ismeri a külső bejárat számkódját.

- Én kinyitom! -lépkedett csámpásan az ajtó felé a szöszi. Ő már feladta a pókert.

- Heló! -köszönt egy ismerős srác, de Niall-nek a francért sem akart beugrani a neve. -Leslie vagyok -segített neki.

- Ja igen, tényleg. Én meg Niall -integetett, de a vendég nem volt egy cseppet sem ilyen mókás hangulatában. Csokoládé bőréből csak úgy világítottak fogai, de nem a mosolyától, inkább a vicsorgásától.

- Engem keres valaki? -támaszkodott Niall hátának a házigazda. Szemei csillogtak a borgőztől. - Leslie! -tárta ki karjait egy ölelés reményében.

- Hát itt vagy, te szemét! -bökött ujjával Hazzára. - Mégis miféle barát vagy te, mi? Rányomulsz Hannah-ra? Komolyan így játszol?

- Mi? Hogy az! Ne már Les, nem volt semmi. Az csak egy kis...-Harry arcáról nem szűnt meg az a pimasz vigyor, és ez tovább tüzelte régi barátja eddig még nem látott haragját.

- Micsoda egy aljas kis rohadék lettél! Én meg örökké tartottam a hátam miattad. Na ennek most jött el a vége! Az hiszed, csak mert te vagy Harry Styles, mindenkit megkaphatsz? De látod, Hannah-nak nem kellettél.

- Ne csacsiskodj! Hannah-nak nagyon is kellek. Majd meglátod. -kacsintott. Na, ezt nem kellett volna. Leslie ökle lendült, Harold viszont szüntelen állt vele szemben.

- A jó édes...-hörgött valaki, szőke hajkoronában. Niall rosszkor volt, jó helyen. Vagy valami ilyesmi. 

- Te hülye vagy? Hozzá nem merj érni többet a barátomhoz! -emelte fel tenyerét Harry megvadulva.

- Bocs, Niall, jól vagy? -hajolt le hozzá a fekete fiú, majd visszavillant tekintete Harry-re. - Veled még számolok.

- Húzz el! -lökte kijjebb, majd becsapta az ajtót. A hangzavarra Liam is megérkezett, majd egészen lesápadt, mikor meglátta Niall összevérzett arcát.

- Mégis mekkora ökle van ennek? -szitkozódott az ütést állt hős, amíg a fiúk aggódva vették körbe. 

- Túlélem, nyugi már! -hessegette el őket maga mellől, majd a fürdő felé nyargalt. Liam tudta, hogy most jött el az ideje, így utánasietett.

- Kész őrület ez a nap -huppant le immár Harry is, megfogyatkozott kedvvel. Louis a vállát rángatta, aztán rákérdezett, hogy a szöszivel minden oké-e. -Túléli. Talán most ő a legtörékenyebb ötünk közül, mégis ő kapja az újabb pofonokat. Szó szerint -állapítja meg, közben nyugtalanul pödörgeti fürtjeit.

- Liam figyel rá -jött vissza Zayn is, kezében egy újonnan szerzett üveggel. Még nem adta fel tervét, miszerint Louis-t ma a sárga földig itatja. 

Lám, sikerülni fog. A morcos fiú hirtelen beadta a derekát, egyik kört követte a másik. Zayn a tenyerét dörzsölgette.

- Elég lehangoltnak tűnsz -jegyezte meg Timothy a próba után. Nina elismerte, nem rejtegette a nyilvánvalót. Odakint szemerkélt az eső, mikor csapzott bőrrel kilépett a londoni utcák forgatagába. Megint túl sok megoldásra váró probléma ütötte fel a fejét, és erőtlennek érezte magát, hogy megoldja őket. A helyzetet tovább rontotta, mikor hazaért, és a hűtőn elolvasta Louis üzenetét: Harry-nél vagyok. Majd jövök. Egyél! Valamiért Louis nem szeretett SMS-t írni, örökké cetliket tapasztott mindenhova. Az összes üzenete mellé rajzolt valami vicceset, de ezúttal ez elmaradt. Ninának nem volt étvágya, pedig vércukra már esedezve könyörgött valami szénhidrátért.

- Egy falat sem megy le a torkomon, Pogo. -guggolt le a kis szőrmók mellé, ujjait végighúzta puha bundáján- Azt hiszem benned megbízhatom. Tudod, rossz vagyok. Megint hazudtam. Újra, újabbat. Úgy hazudtam a szemébe, hogy közben ő azt hitte épp az igazságot vallom be. Nem tudom, hogy mászhatnék ki ebből az egészből. 

A pultra dobott mobil csörögni kezdett. Dr. Kettsberg neve állt a kijelzőn. Szóval hazajött az útjáról. Szóval Ninának el kell búcsúznia Pogo-tól. - Nem, nem. Nem adlak vissza neki! -kapta karjába a gombszemű szőrmókot, majd összeszorult torokkal bámult ki a szakadó esőre.

Louis éppen elmélyülten magyarázott valami érthetetlen nagy marhaságot a többieknek; mindenesetre mindenki sírt a nevetéstől. Ahogy Mr. Doncaster vékony hangja el-eltorzult, arca a legröhejesebb grimaszokba rándult, az valami kabarés volt. 

- Te Tommo! -törölgette könnyeit Zayn- Mi a francért volt neked eddig ilyen pocsék hangulatod?

- Jaj Bradford, ha te azt tudnád, szerintem most azonnal hanyatt vágódnál fotelestől -lépett oda elé, s húzgálta meg feszes arcán a borostától szúrós bőrt. Zayn felélénkülve folytatta a faggatózást.

- Hogy érted ezt? -kezdett gyanakodni, majd újra koccintottak.

- Ja semmi, titkos -kuncogott szórakozottan Louis, majd szájára cipzárt húzott ujjával.

- Na, ne már! Talán megtudtál valami piszkos kis titkot Harry-ről? -hajolt közelebb, és érezte, hogy a siker egy karnyújtásnyira van. Pontosan tudta, hogyan lehet manipulálni Tomlinsont, mikor alkohol befolyása alatt áll. És most bizony elég rendesen annak hatása alatt állt. A terv működött.

- Hallom ám, hogy kibeszéltek a hátam mögött! -kiabált Harry oda, de nem nagyon figyelt aztán. Le volt foglalva, mert éppen Niall-lel versengetett abban a mozgás-szenzoros játékban. 

- Nem Harry-ről! A-a -ingatta fejét Tomlinson, majd végignézett saját öltözékén. A farmeringen és farmernadrágon; mindezt valamiért nagyon viccesnek találta. Zayn vele nevetett, de közben már tűkön ült.

- Valami nőügy? Ne húzzál már Lou! -lökte oldalba.

- Nőügy is, meg fiú ügy is. De ha te ezt megtudnád, akkor vége lenne a világnak. -motyogta, majd tenyerébe törölte száját- Figyelj Liam, ezt nem mondhatod el Zayn-nek. -súgta oda, s fel sem tűnt neki, hogy Liam még a közelben sincs, s eddig sem hozzá beszélt.

- Nem mondom el, ígérem. -bólintott Zayn, majd epekedve bámulta a szétcsúszott fiút. Mindjárt kiszedi belőle a titkát.

- Komolyan beszélek Leeyum! Ha ez Bradford fülébe jut, akkor...-csuklott egyet- Szóval, ha Malik megtudja, hogy Baily egy másik fiútól terhes, biztos hogy kitör a második világháború. Vagyis a harmadik. Mindegy -újra csuklott egyet, röhögve eldőlt a kanapén, majd tovább motyogott valamit, de azt már Zayn meg sem hallotta...

Kedves olvasóim. Sajnálom, de eljött az idő. Nem bírom tovább, és nem akarlak titeket sem felesleges illúziókba kergetni. Nem lesz időm többet írni. Döntenem kellett, és áldozatot kell hoznom. Leghamarabb nyáron kerülök oda, hogy újra blogoljak. Tudom, ez most sokatoknak nagyon rosszul fog esni. Őszinte leszek, az időhiány mellett az is közrejátszott a döntésemben, hogy nem érzem minőségileg olyannak az írásomat, amilyet ti megérdemeltek. Utálom olvasni, amiket írok. Nem tudom elégszer megköszönni, hogy ennyien feliratkoztatok, kattintottatok, hogy kommentet írtatok, díjakat osztogattatok. Rengeteget jelent, és ezt nem fogom elfelejteni. A történet, ha úgy vesszük most véget ért. Sajnálom. Szeretlek titeket...

klikk

Április bolondja, csók a buksidra! BB (ha netán elhitted, ne utálj nagyon)