Nina kicsit megbotránkozott saját magán, mert némi élvezet töltötte el, mikor megmarkolta a "kisbicska" nyelét. Nem borult el az agya teljesen, nem akarta valóban használni, csupán jól ráijeszteni a loknis szépségre.
- Tök jó, hogy ilyen jó lett a viszonyunk, nem? -bájolgott a cselszövő barna. Nem Jenny, kicsit sem vagy átlátszó.
- Ó, nagyon! Képzeld, kimondottan imádom, ha a magadfajta némberek megpróbálnak átverni! -ugrott elé a szamurájkardnak is beillő fegyverrel. A kintiek tátott szájjal felocsúdtak. Jennában megakadt a szusz, valahol félúton, a légcsőve tetején. A fene se tudja miért, de arca fura fintorba fordult, ahogy észrevette a nyakához szegezett pengét.
- Mi a fenét csinál?! -rebegte valaki felpattanva az asztaltól. Páran szó szerint bevetődtek az ajtón.
- Azt hiszed ezt megúszod? Túl sok van már a számládon Jen. - súgta neki tüzes tekintettel. Valóban kezdett kikelni magából, de semmiképpen sem veszthette el az önkontrollt. Legalábbis, ha nem akart gyilkos lenni, és egy életre börtönbe kerülni.
- Nina! -ripakodott rá a háta mögül Niall- Mi a fenét csinálsz? Tedd azt le! -üvöltötte idegesen. -Hallod?
- Én sajnálom, oké? -remegett a bestia hangja. Pislogni sem szívesen pislogott, merev fejtartással kapkodta a levegőt. Hol a késre, hol a szőkére pillantva.
- Nem oké! -emelte fel elhajlóan karcos hangját, majd nyakát szorítva közelebb húzta magához: - Bosszút állok, ahogy illik!
- Csináljatok már valamit vele! -könyörgött Jenna. Louis és Harry tehetetlenül toporgott egy helyben. Őszintén fogalmuk sem volt, hogy Nina tényleg képes lenne...bántani Jennát? És a legdöbbenetesebb az volt, hogy már maga az öccse, Niall sem.
- Tedd. Le. A. Húsvágó. Kést! -figyelmeztette utoljára nővérét, de aligha hatott rá fenyegető stílusa. Sőt.
Jenna sírni kezdett. Louis elszánta magát, és a szöszi mögé lépett. Óvatosan hozzáért karjához, majd végigcsúsztatta kezét a csuklójáig. Már ketten markolták a kést, melynek hegye még mindig odaért Jenna fehér nyakának bőréhez.
Tomlinson lefele irányította kettejük karját, és a lágy törzse mellé hajtotta.
- Engedd el! -mondta halkan.
Nina lehunyta egy pillanatra a szemét, majd oldalra sandítva kinyitotta. Égette a bosszúvágy belülről, mégsem tudott mit tenni: seperc alatt elgyengült Tomlinsontól, és irányítható játékszerré változott.
Niall és Jenna is hangosan felsóhajtott, mikor a bárméretű fegyver már Louis kezében volt. De Nina nem akarta feladni. Mélyről jövő méreg öntötte el, ahogy újra-és újra átgondolta, mennyire idiótának nézte őt ez a csaj. Jenna egy számító dög, de nem elég okos. Nem az, különben rettegne Ninától. Mert van mitől.
A levegő egyelőre még fagyos és zajtalan volt.
Éreztél már valaha is olyan belső késztetést valaki iránt, hogy azt hitted szét tudnád loccsantani a fejét a falon? Hogy annyira erős agresszió tört rád, melyet képtelen voltál legyűrni és elfojtani? Hiába tudod, hogy nem szabad, hogy rossz dolog. Hiába tudod, hogy ezzel elásod magad előtted, és mindenki más előtt is. Hiába. Nina is pontosan ezt érezte akkor és ott. Ökölbe szorult mindkét keze, állkapcsát erőltetve összeszorította. Talán még zöld tűz is lobbant pupillája körül...
A testvéri ösztön létező micsoda, ugyanis Niall pont jókor kapta el Nina vállait, és rántotta hátra.
- Higgadj már le! -kiabált nővérével. Minden férfi erejét összegyűjtve kellett, hogy szorítsa vállait. A lány hiába volt karcsú és vékony, erejét mintha valami mágikus erők szabadítanák fel testéből. Harry is ott termett, és segített megfékezni az elszabadult vadat. Vicces, nem? Két fú kell egy lány ellen?
Amíg elcsendesültek a Horan-féle indulatok, Jennát a terasz menedékére küldték. Végre Louis is megtudta az igazságot. Sokszorosan megkönnyebbűlt: nem őrült meg, mégiscsak a megfelelővel feküdt le, Jenna leszáll róla, Nina pedig (talán) közelebb merészkedik ezekután hozzá. Nem is ért rá dühösnek lenni; boldog volt, azt hitte sínen vannak a dolgai...
- Eleresztenétek végre? -fújtatott Nina.
Harry kérdően nézet Niallre, aki habozva, de bólintott.
Nina karja bevörösödött öccse szorításának helyén. Átkokat szórt szemével, amikor végre szembe fordulhatott fogva tartóitól. Ahogy elnézte öccse megbotránkozott arckifejezését, próbálta elcsendesíteni kételyeit: - Tudod, hogy nem tennék olyasmit. Csak rá akartam ijeszteni.
- Sikerült is. Mindenkire sikerült. -háborgott csalódottan.
- Félelmetes vagy. -szólalt meg Hazza is. Arca hasonlított egy rémült őzikéjéhez.
- Bú! -dobbantott felé hirtelen, frászhozás céljából. A fürtös összerezzenve ugrott hátra: - A szentségit! -szitkozódott halkan. Nem tett jót az önbecsülésének, hogy nyilvánosság elé tárta, mennyire berezelt egy lánytól. Szoknyapecér Styles imád a lányokkal játszadozni, de erősen kétlem, hogy ezzel itt valaha is kekeckedni mer. Apropó! -ugrik be neki: szinte a teljes marihuána-készletét ellopta, és elfüstölte. Kiverte a víz...
Niall úgy volt vele, inkább nem fejti ki bő véleményét nővére viselkedéséről, mert ismerte: vele nem lehetett vitatkozni. Azaz pont, hogy csak azt lehetett. Nem sok egyebet.
Morcosan körbeforgatta kék szemeit, aztán sértetten elrohant. Jobb is így. Elég volt a drámából mára.
Harry észrevette Nina arcán, ahogy a Jenna tette iránt érzett düh lassan lehervad róla, és helyette aggályokkal teli rosszkedv ül ki rá. - Nyugi, csak...megviselte a turné vége. Mint mindenkit. Nehéz felfogni, hogy befejeztük. -próbálta vigasztalni Ninát, de a lánynak most ez alig segített. Érezte, ahogy végleg kezd a lába alól kicsúszni a talaj; kicsúszni a kezéből a saját élete és érzései feletti irányítás...
Harry eltökélte, hogy most aztán kifaggatja Ninát. Kerül, amibe kerül, de többet kell tudnia róla. Már csak Louis miatt is, aki veszett kutyaként harcol érte, holott nem is tudja ki ez a lány valójában. És egyáltalán megéri-e a fáradtságot barátjának?
Így hát addig rágta a vadócabbik Horan fülét, amíg rá nem vette egy kis esti pezsgőfürdőzésre. Remélte nem látja meg Louis őket, mert amilyen dilis lett a szerelemtől, megint összeesküvés-elméleteket kezdene gyártani ellene.
Az erkély kövébe süllyesztet jakuzziból a kilátás nem öt, hanem hat csillagos volt. Nem a partra nézett, hanem az ellenkező irányba: a város élénken csillogó fényei felé. A víz langyos volt, buzgón bugyogott körülöttük. Nina kelletlenül ücsörgött, nézelődött, tisztes távolságban kutyustekintetű Stylestól.
Azon gondolkodott éppen, hogy a legjobb barátnőjének, holnap vissza kell utaznia Washingtonba munkaügyben. Barát nélkül marad itt egy rakás bolonddal. Nem akart itt lenni. A felismerés mennydörgésszerűen robogott át agyán: elege van a One Directionből, elege van Brendon eljegyzési bulijából, elege van Niallből, Peterből és még néhány tucat emberből. Haza semmiképpen nem akar menni, de itt sem szándékozott maradni. Menekülnie kell...de kitől/mitől?
- Holnap én is elhúzok innen. Megyek Baily-vel. -töri meg a vízcsobogás hosszas melankóliáját, ezzel elindítva a beszélgetést.
- Hogy? Elmenni? Hisz pár nap és itt az eljegyzési buli! -képed el, s gyorsan igyekszik összegyűjteni az összes meggyőző ellenérvét.
- Na és? Senkinek sem hiányzok majd, nem az én eljegyzésem. -fintorog, és várja, hogy Harry győzködni kezdje. De már eldöntötte: Harryke szívbemarkoló arckifejezése ide vagy oda. Megy, és kész.
- De, nagyon is hiányzol majd. Nekem. De valakinek mégjobban! -célozgatott- Brendonnak ez sokat jelent!
- Még jó. Hiszen az eljegyzése. -rántja meg vállát. Nem hagyja magát rábeszélni a maradásra. Egyelőre.
- Ne csináld ezt. Szeretünk. -mondja ki a varázsszót. Közelebb araszol a vízben. A szőke hátrahajtja fejét a műanyag peremre. A göndör belekortyol üdítőjéb, aztán egy nagy lélegzetvételnyi elhatározással megkérdezi, amire olyan kíváncsi volt, hogy alig élte túl. - Elárulsz valamit?
- Attól függ.
- Miért feküdtél le Louis-val?
Nina lebukik a víz alá, majd kisvártatva felbukkan feje. Hátrasimítja haját, letörli a szeméről a vizet. Gondolkodnia kellett a válaszon, de ezzel a merüléssel aligha nyert elég időt. Ugyanis a választ maga sem tudta. Talán napok, hetek kellenének, hogy felelni tudjon.
A lány zavartan pislogott a habzó forgatagra körülötük. Zavarba jött, fülig vörösödött. Nem szokása, de megtörtént a pimasz fürtös miatt, aki nem kerülgette a forró kását. Belecsapott a közepébe.
- Mi az Cápa elvitte a nyelved? -gúnyolódott, s bár félve, nem szívesen bosszantotta fel a lány -néha fékezhetetlen- indulatait, tudta, hogy csak így van esélye kiszedni belőle bármit is. - Vagy netán Louis volt az? Csak mert nagyon egymásra voltatok cuppanva múlt éjjel.
Nina próbált higgadt maradni, de megint kudarcba fulladt vele.
- Direkt?
- Mi direkt?
- Direkt csinálod ezt velem?
- Mit?
- Hogy kikészítesz!
- Én csak feltettem egy egyszerű kérdést. Nem értelek.
Nina a vízbe csapott. Legszívesebben neki állt volna káromkodni, amíg bírta volna szusszal. De csak annyit nyögött ki: - Nem is fogsz megérteni soha!
Harry gondolkodóba esett. Ha nem elég ügyes, Nina megint maga köré vonja áthatolhatatlan buborékját.
- Legalább levázolhatnád, hogy mi a helyzet veled, veletek. Nézd, Louis a legjobb barátom. Nem akarom, hogy hülyítsd!
Na, ez a mondat még inkább olaj volt a tűzre. A lány kezdte felkapni a vizet: méghogy ő hülyíti? Hülyíti? Komolyan?
-Hülyítem? -mondta ki a szót megint, amellyel nem akart megbarátkozni. - Komolyan ezt hiszed rólam?
- Nem! -szabadkozott fejét rázva- Vagyis remélem. -sóhajtott. Kis töprengés után folytatta: - Tudom, hogy tudod Lou mit érez irántad, és...
- Meg akarok halni. -súgja maga elé könnyeit visszaküzdve elhullajtásuktól.
- És...Mi? Tessék? Mit mondtál? -ocsúdik fel Harry, és rémülten kutat a lány arcán valami válasz után.
- Semmit. Semmit! -dühöng, majd kiugrik a kellemes fürdőből, törölközőbe bugyolálja magát, és vizes talpon egyensúlyozva eltűnik. Úgy látszik Harry ezt még gyakorolnod kell. Élvezd addig magányosan a pezsgőpancsit!
Eközben Liam szobájában...
- Szóval azt mondta a doki torokgyulladás? -huppan Liam fekhelyére Louis. Liam a fejét rázza, nem beszélhet; szigorúan megtiltották neki. Ráadásul naponta háromszor le kell küzdenie nyelőcsövén valami rém undorító, sűrű, zöld löttyöt, ami állítólag telis-tele van vitaminokkal. Sztárvilág, meg a fura orvosaik...
- Akkor tüszős mandulagyulladás? -kérdi Lou, de megint csak fejcsóválást kap. - Hangszálgyulladás? -találja végre fején a szöget. Payne bólint, és elmutogatja, hogy nem beszélhet, tényleg nem. -Oké, értem. Semmi duma. De én dumálhatok. -állapítja meg Tommo, s közben az ágy végébe tolja laptopját.
Pár percre rá betoppan Niall is, kicsit sem meglepő módon egy tálcányi rágcsálnivalóval és üdítővel felvértezve.
- Csákány! Csatlakozok. -ült le a maradék helyre, Tommo mellé, akinek muszáj volt megkérdeznie:
- Beszéltél Ninával?
Niall a szájába harapott. Azt kellett volna mondania: Igen, az előbb. És haza akar menni holnap reggel. De valami oknál fogva elhallgatta ezt a nem kis jelentőségű dolgot. Helyette azt válaszolta: - Könyörgöm Tommo, nem lehetne végre egy nyugis pár percem, amikor nem kerül szóba a hibbant nővérem? -förmedt rá a kelleténél kicsit indulatosabban. Louis megadóan feltette kezeit: - Oké tesó, oké.
A támlának dőlnek, a műsor kezdődik. Louis kedvenc sorozatát nézik; mindenkivel megnézet egy-egy részt, ha akarják, ha nem.
Louról tudni kell, hogy nem viseli jól, ha megzavarják, miközben filmet néz. Azt mondja elvész a varázsa az izgalomnak. Niall mégis megszólal: - Mit nézünk amúgy?
- Teen Wolfot, de cssss! -tapasztja tenyerét a szöszi szájára. Na, ez az, amit meg Niall nem bír elviselni, ugyanis neki muszáj a száját evésre használnia. Folyamatosan.
Az egyik fiúnak átvágják a torkát, Liam összeszorítja a szemét. Niall meg horkantással felnevet, talán még néhány csipszmorzsa is kirepül száján: - Hah, mekkora hülyeség! Az a gyerek tényleg egy vérfarkas? Röhejes! -kommentálja. Louis éppolyan vicsorgással, morgással és izzó tekintettel fordul Mr. zabagép fele, mint az előbbi fenevad a képernyőn. Niall becsukja a száját.
- Oké, befogtam! -súgja neki.
Másnap reggel. Egy nappal az eljegyzési parti előtt.
A reggel egy sokak számára örömhírrel kezdődött. Jenna visszautazott Angliába. Miért? Pofon egyszerű: nemkívánatos személy lett; főleg legutolsó húzásával. Brendon megköszönte a munkáját, s ugyanakkor vissza is vonta meghívását az eljegyzési bulira. Jen nem akadékoskodott, szó nélkül fogta a cókmókját, és búcsú nélkül elhagyta a luxuskócerájt. Nem sokan sírtak utána...
Sajnos nem csak az utálatos embereknek kellett bőröndőlniük. Bailynek is indult a gépe. A vörös nem is tudott Nina azon tervéről, miszerint ő is vele akar tartani. Hiába próbálta lebeszélni róla, hiszen a szöszi a makacsság megkoronázatlan királynője volt. "Itt kell maradnod, Brendon miatt. Nagyon szeretné. Ráadásul te választottad a gyűrűt is. Meg mit csinálnál te Washingtonban? Nekem egész nap fel-alá kell rohangálnom egyik megbízásról a másikhoz. Maradj! Itt van Niall." Nina süketet játszott. Csomagját kitartóan szorongatva várt a nappaliban. Mennie kell, különben...különben végzetes útra tereli életét. Ezt jól tudta. Tudta, hogy nagyon vészesen süllyed a hajója, melynek oldalán ez állt: én erős vagyok, nem esek szerelembe.
Egy percet sem aludt az éjjel. Harry felkavaró faggatózása jutott az eszébe: "Tudom, hogy tudod, Lou mit érez irántad. Nem akarom, hogy hülyítsd!"
- Ez meg mi a fene? Elmész? -szólalt meg mögüle a gondolatban emlegetett. Nina ijedten tért észhez. Szörnyű, mennyire el tudott merülni saját gondolataiban. Tomlinson kitartóan stírölte a lány lábánál lévő táskákat.
- El. -bökte ki nagy nehezen. Mint aki egy fazéknyi gombócot nyelt.
Louis látványos arckifejezéssel képedt el: - Csak így lelépsz? Minden nélkül?
- Nincs semmim se itt, sem máshol. Szóval a válaszom igen.
- És Niall?
- Őt nem érdekli.
- De engem igen. Nem engedlek el! Itt maradsz! -lépett közelebb, és a gurulós bőrönd füléért nyúlt.
- Nem maradok! -morrant rá a lány szemébe bukó hajzuhataga mögül. Ő is megragadta a bőröndöt.
- Nina! Kérlek, maradj! -próbálta szép szóval, s közben maga fele húzta a csomagot.
- Süket vagy? Mondtam, hogy megyek! -húzta most maga felé.
- Te vagy a süket! Mondtam, hogy itt maradsz! -rántotta egyre erősebben el a lánytól.
- Hé fiatalok! Mi ez a sok cucc itt? Tüntessétek el innen, mindjárt itt lesz a rendezvényszervező. -szaladgált fel-alá Brendon, s közben mobilját nyomkodta. Száz fele állt a feje, így fel sem tűnt neki, hogy Nina el akarja húzni a csíkot.
- Már csak három napot leszünk itt. Mi lesz Keane-nel és Elisabeth-tel? Őket is szó nélkül itt hagynád? -jött egy kérlelő, és elég meggyőző érv Répakirálytól. Nina mérgesen lehajtotta a fejét; be kellett vallania, hogy erre nem is gondolt. Igaza van Tomlinsonnak.
- Jó. -nyelt egyet, majd váratlanul megragadta a fiút világoskék csíkokkal tarkított pólójánál fogva. Maga fele rántotta, és haraggal telve súgta szemébe: -Maradok. De csakis Elisabeth miatt.
Borzasztó, egyszerűen borzasztó ötlet volt Ninától maradásra adnia fejét. Olyan ez, mintha szánt szándékkal tenné tönkre saját magát. Mert ugye az ember az életben két utat választhat. A széleset, a járhatót, és a szűköset, göröngyöset. Szerintem kitaláljátok Nina melyiken igyekszik egyre erőtlenebbül.
És látod? Ennek ellenére mégis egy idegen ember életéért harcol a sajátja helyett...
Estére izgalmas program van kilátásban. A srácok a nagy hírű LAMA-ra (Los Angeles Music Awards) hivatalosak. Mi több, két kategóriában is jelöltek. De még ennél is érdekesebb, hogy az E-motion egyre ismertebb, s lassan mániát vált ki. Nina Horannel és táncmozdulataival tele a világháló, szépség ikonként és tehetségként bálványozzák. Ja, és akkor ott van még a Horan-tesó őrület, és a Lounák is szépen gyarapodnak. Hihetetlen, hogy ez pont Ninával történik, aki tojik a hírnévre, az anyagiakra, a befolyásos sztárvilágra.
Az előtérben tömény férfi parfümfelhő jelezte: az öt kiskirály bizony már megint hivatalos valami nagyszabásúra.
- Harry! -hívta oda Nina a két csirkefogót.
- Hívatott, hölgyem? -hajolt meg mélyen a fürtös, kezet csókolt a lánynak, nyájasan vigyorgott.
- Csak szólni akartam, nehogy azt hidd, hogy elfelejtettem. -markolta meg zakója vállát.
- Mit? -szegezte pillantását aggódva a vállára. -engedd el, ez egy eredeti Francisco-öltöny. -dorgálta meg összevont szemöldökkel.
Nina veszélyes vigyorral elengedte. - A füvemet valaki elszívta. Tipp? -fésült el ujjával egy kunkori tincset a fiú homlokáról.
Harry gondolkodást tettetett, s közben előrecsücsörített szájával.
- Hm, sejtésem sincs. -rázta a fejét kétségbeesve, mert jól tudta, hogy a lány tisztában van vele, hogy ő volt a tolvaj.
- Harry, felesleges tagadnod. De mivel én egy korrekt ember vagyok, választhatsz: fejbe rúgjalak vagy fejbe rúgjalak. Hajlékony vagyok.
- Az vagy. Tommo mesélte.
Nina agya bumm, elborult: tökön rúgta.
- Ó anyám, a golyóim! -kapott ágyékához, és hangja egy oktávval feljebb csúszott, mint egy operaénekesnek. Persze erre egyből mindenki felkapta a fejét. Végül is, ami jár, az jár Styles. Fogadd el.
-Fiúk, indulás! -kiabálta Peter. Zayn és Niall még fogócskázott egy sort Paullal, akár csak két ovis. Elkelne egy mesekönyv, kisautók, és sok édesség.
- Louis, gyere már! -kiabált fel Peter az emeletre. Liam némán vigyorog barátai hülyeségén, még mindig nem beszélhet.
- Jövök már, csigavér! -robog le cipő nélkül. - Harry a macskád eldugta a cipőmet! -dohogott. Rosie megálljt parancsolt a Répakirályfinak, és még utoljára gyorsan hintett egy vékony púderréteget arcára.
Nina duzzogva támasztotta az ajtófélfát: várta, hogy menjenek már végre el.
Louis készen állt, lendületesen trappolt az ajtó fele, de nem tudott nem megállni az útjában álló előtt.
- Nina? -kérdezte bátortalanul, de remélve, hogy sikkes külseje megnyerő lesz.
- Mi van? -grimaszolt égnek emelve szemeit. Tomlinson csak vigyorgott.
- Holnap délelőtt elmegyünk... -itt halkabb hangerőre kapcsolt- a kórházba?
- Mármint együtt? Te meg én? -billentette oldalra fejét.
Louis biztatóan bólogatott. Magában Istenhez fohászkodott: kérlek, mondjon igent.
- Kizárt. Ez az én ügyem. -bökött magára.
- Nem, már az enyém is! -tette keresztbe karjait egymáson. - Ráadásul tudnom kell valamit, ami a közös kis éjszakánkhoz kapcsolódik.
Nina szenvedő arcot vágott. Borzasztóan utálta, hogy amit az esze diktált szöges ellentétben volt azzal, amit a szíve súgott.
- Reggel 9. -nyögte, majd visszament a házba. Tomlinson elégedett vigyorral szállt be a kocsiba.
5 kis fickó ide vagy oda, a hatalmas palota lényegesen kihalt és csendes lett nélkülük.
A parton dumálgattak néhányan a táncosok közül. A Hold teli volt, narancssárgán izzott az óceán felett.
Ninának ordíthatnéka volt. Dühösen vágta a falhoz mobilját, amin előbb apja sértett hangját hallotta. Még most sem akarta elhinni, hogy nem vesz róla tudomást. Hiába mondta el neki a nagy hírt, miszerint saját tánckara lesz odahaza. Mr. Horan elhidegülve lerázta lányát. Nem akart vele beszélni...
A szőke lány elhasalt a padlón, de megint sikerült visszafojtania még idejében a sírást. Ezer éve nem sírt, nem sírhatott. Erős vagy! -mondogatta.
Nem, nem vagyok! -bömbölte némán, mert megint rátört... amit több, mint egy éve már nem érzett. Azt hitte megszabadult az érzéstől, de tegnap és most is; újból rátört. De az eddigieknél százszor intenzívebben: Nem akart élni.
Aztán valami apró fényfolt jelent meg annak a bizonyos alagútnak végén. De mi az? Vagy inkább ki?
Nina rettegve látta maga előtt Louis arcát. Tudni akarod mi volt az igazság Nina okos szőke buksijában? Imádta a csíkos pólóit, ahogy barna haja művészien mindenfele állt, ahogy artikulált, miközben beszélt azon a rekedtes mikiegér hangján. De minden vele kapcsolatos dolog közül a nevetését imádta a legjobban. Egyszerűen odáig volt tőle. Mindig megváltást érzett odabent, ha Tomlinson kacagni kezdett; márpedig mindig röhögött, kuncogott, hahotázott valamin. Még akkor is, ha semmi vicces nem történt. Gond nélkül megnevetette saját magát.
Nino buta tinilánynak érezte magát, amiért olvadozott szíve a fiú mosolyától. Megőrült attól, ahogy vigyorgott, miközben tökéletes állkapocs csontja kirajzolódott arcának két felén, s halántékán összeráncolódott a bőr.
